Bérügyekben is szakmai párbeszédre van szükség!

2021. 09. 06., 13:00

A korábbi évek sikeres megállapodásai bizonyítják, hogy bár a gazdaság sok szereplőjének sokszínű véleménye fontos, de a formális bértárgyalások továbbra is a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek*, valamint a kormányzat kizárólagos részvételével az erre létrehozott platfromon (VKF) kell folyjanak. A reprezentatív munkaadói érdekképviseletek – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – nagyra értékelik a szakszervezetekkel és a kormányzattal folytatott korábbi háromoldalú egyeztetéseken elért konszenzusos eredményeket, és a bértárgyalásokat továbbra is a megszokott, magas színvonalú és szakmai megalapozottságú párbeszéd mellett kívánják folytatni. Károsnak tarjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő, szakmaiatlan megnyilvánulásokat.

Alábbiakban közöljük az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ közös állásfoglalását.

„A munkaadói érdekképviseleti szervezetek továbbra is abban érdekeltek, hogy a magyar gazdaság gerincét alkotó vállalkozások fejlődése és a magyar munkavállalók boldogulása egyidejűleg biztosított legyen, mert ez az alapja a magyar társadalmi jólét növekedésének.

Az életszínvonal és az ezt megalapozó bérnövekedésben a VKF-ben tárgyaló minden oldal: munkavállalók, munkáltatók, kormány egyaránt érdekelt és elkötelezett. A bérszínvonal alakulása ugyanakkor nem szakítható el a gazdaság teljesítményétől, amely alapvetően versenyképességünktől – ezen belül is kiemelten a termelékenységünktől – függ.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és a kormányzat elfogadott tárgyalási helyszíne – hosszú évek óta biztosítja a magas színvonalú párbeszéd lehetőségét és a szakmai hátteret a bértárgyalásokhoz is, ahol a minimális bértételekről és annak a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásáról évről évre egyeztetnek a szociális partnerek. A minimálbérről szóló megállapodás messze túlmutat a közvetlenül érintett munkavállalók körén, mivel jelentősen determinálja a munkavállalók bérnövekedését akár a minimálbér 3-4-szereséig.

A háromoldalú egyeztetési folyamat sikerességét mi sem jelzi jobban, mint a 2016. év őszén kötött bérmegállapodás. Az azóta eltelt 5 éves időszakban a minimálbér 50 százalékkal, míg a garantált bérminimum 70 százalékkal nőtt. Mindezekkel együtt az átlagbérek növekedési dinamikája is megduplázódott: a 2017. év előtti évek 4-5 százalékos szintjéről 10-12 százalékos szintre emelkedett a bérek növekedési üteme.

A bérmegállapodás első évében (2017-ben) az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum! Ez a bérrobbanás – amelyet a vállalatoknak kell megfizetniük – mégsem okozott tömeges ellehetetlenülést, mert a kormányzat a vállalkozások partnere volt a költségcsökkentésben, különösen a munkabér-terhek tekintetében. A szociális hozzájárulási adó – mint a meghatározó, bérre rakódó közteher – a 2016-os 27 százalékos szintről az első évben 22 százalékra, majd – azóta folyamatosan csökkenve – 2021-re 15,5 százalékra mérséklődött és jövőre – a szakképzési hozzájárulás megszűnése mellett – 15 százalék lehet.

A kibontakozott bérnövekedési pálya ugyanakkor a gazdasági fejlődést is jól szolgálta, hiszen a GDP dinamikusan – az EU átlagát meghaladóan – nőtt, illetve a járvány okozta tavalyi évet sújtó válságban kevésbé csökkent az európai országok átlagánál.  A magyar termelékenység azonban nehezebben változik: sajnos ma még mind a fejlettebb európai országokétól, mind a visegrádi országokétól elmarad. Ezért, a bérszínvonal további gyors emelkedését csak a termelékenységünk fokozottabb növelésével lehet elérni, amelyhez hozzájárul a technológiai modernizáció, a tudástőke fejlesztése és a vállalkozói terhek további csökkentése.

Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné.

A jelenlegi sok szempontból bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos a magyar társadalom és gazdaság minden szereplőjének a féken tartott infláció és a stabil, és egyben versenyképes hazai fizetőeszköz, a forint. Ezeket a célkitűzéseket egy átgondolt bérmegállapodással segíthetik az érdekképviseletek és a kormányzat.

A VKF reprezentatív munkaadói érdekképviseletei – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – továbbra is a munkavállalói érdekképviseletekkel és a kormányzattal kialakult, magas színvonalú, szakmai és tudományos megalapozottságú társadalmi párbeszédet és közös döntéshozatalt tartják a felelős gazdaságfejlesztés letéteményesének, így a bértárgyalásokat is ebben a körben kívánják megvalósítani.

Továbbra is távol tartjuk magunkat azoktól a politikai felhangú megnyilvánulásoktól, amelyek nem a gazdasággal, a társadalmi jólét megalapozásával foglalkoznak, amelyek személyes ambíciókat szolgálnak. A civilizált kommunikáció, a más szereplők respektusát indokolatlanul nem sértő nyilvános megszólalások jellemezték eddig (az üdítő kivételek egyikeként) az érdeképviseletek egymás közötti, és a kormányzattal a VKF platformján folyó egyeztetéseket.

Ezúton, közösen indítványozzuk, hogy a VKF az év eleji megállapodásban foglaltak szerint kerüljön összehívásra, hogy a gazdasági folyamatok és helyzet áttekintése után érdemi párbeszéd kezdődjön a bérek jövőbeni alakulásáról.

ÁFEOSZ-COOP Szövetség

MGYOSZ

VOSZ”

­*A kamara nem önkéntes szerveződésen alapuló munkaadói érdekképviselet, hanem mint köztestület, az állam által átadott feladatokat lát el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS