A korábbi évek sikeres megállapodásai bizonyítják, hogy bár a gazdaság sok szereplőjének sokszínű véleménye fontos, de a formális bértárgyalások továbbra is a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek*, valamint a kormányzat kizárólagos részvételével az erre létrehozott platfromon (VKF) kell folyjanak. A reprezentatív munkaadói érdekképviseletek – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – nagyra értékelik a szakszervezetekkel és a kormányzattal folytatott korábbi háromoldalú egyeztetéseken elért konszenzusos eredményeket, és a bértárgyalásokat továbbra is a megszokott, magas színvonalú és szakmai megalapozottságú párbeszéd mellett kívánják folytatni. Károsnak tarjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő, szakmaiatlan megnyilvánulásokat.
Alábbiakban közöljük az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ közös állásfoglalását.
„A munkaadói érdekképviseleti szervezetek továbbra is abban érdekeltek, hogy a magyar gazdaság gerincét alkotó vállalkozások fejlődése és a magyar munkavállalók boldogulása egyidejűleg biztosított legyen, mert ez az alapja a magyar társadalmi jólét növekedésének.
Az életszínvonal és az ezt megalapozó bérnövekedésben a VKF-ben tárgyaló minden oldal: munkavállalók, munkáltatók, kormány egyaránt érdekelt és elkötelezett. A bérszínvonal alakulása ugyanakkor nem szakítható el a gazdaság teljesítményétől, amely alapvetően versenyképességünktől – ezen belül is kiemelten a termelékenységünktől – függ.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és a kormányzat elfogadott tárgyalási helyszíne – hosszú évek óta biztosítja a magas színvonalú párbeszéd lehetőségét és a szakmai hátteret a bértárgyalásokhoz is, ahol a minimális bértételekről és annak a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásáról évről évre egyeztetnek a szociális partnerek. A minimálbérről szóló megállapodás messze túlmutat a közvetlenül érintett munkavállalók körén, mivel jelentősen determinálja a munkavállalók bérnövekedését akár a minimálbér 3-4-szereséig.
A háromoldalú egyeztetési folyamat sikerességét mi sem jelzi jobban, mint a 2016. év őszén kötött bérmegállapodás. Az azóta eltelt 5 éves időszakban a minimálbér 50 százalékkal, míg a garantált bérminimum 70 százalékkal nőtt. Mindezekkel együtt az átlagbérek növekedési dinamikája is megduplázódott: a 2017. év előtti évek 4-5 százalékos szintjéről 10-12 százalékos szintre emelkedett a bérek növekedési üteme.
A bérmegállapodás első évében (2017-ben) az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum! Ez a bérrobbanás – amelyet a vállalatoknak kell megfizetniük – mégsem okozott tömeges ellehetetlenülést, mert a kormányzat a vállalkozások partnere volt a költségcsökkentésben, különösen a munkabér-terhek tekintetében. A szociális hozzájárulási adó – mint a meghatározó, bérre rakódó közteher – a 2016-os 27 százalékos szintről az első évben 22 százalékra, majd – azóta folyamatosan csökkenve – 2021-re 15,5 százalékra mérséklődött és jövőre – a szakképzési hozzájárulás megszűnése mellett – 15 százalék lehet.
A kibontakozott bérnövekedési pálya ugyanakkor a gazdasági fejlődést is jól szolgálta, hiszen a GDP dinamikusan – az EU átlagát meghaladóan – nőtt, illetve a járvány okozta tavalyi évet sújtó válságban kevésbé csökkent az európai országok átlagánál. A magyar termelékenység azonban nehezebben változik: sajnos ma még mind a fejlettebb európai országokétól, mind a visegrádi országokétól elmarad. Ezért, a bérszínvonal további gyors emelkedését csak a termelékenységünk fokozottabb növelésével lehet elérni, amelyhez hozzájárul a technológiai modernizáció, a tudástőke fejlesztése és a vállalkozói terhek további csökkentése.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné.
A jelenlegi sok szempontból bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos a magyar társadalom és gazdaság minden szereplőjének a féken tartott infláció és a stabil, és egyben versenyképes hazai fizetőeszköz, a forint. Ezeket a célkitűzéseket egy átgondolt bérmegállapodással segíthetik az érdekképviseletek és a kormányzat.
A VKF reprezentatív munkaadói érdekképviseletei – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – továbbra is a munkavállalói érdekképviseletekkel és a kormányzattal kialakult, magas színvonalú, szakmai és tudományos megalapozottságú társadalmi párbeszédet és közös döntéshozatalt tartják a felelős gazdaságfejlesztés letéteményesének, így a bértárgyalásokat is ebben a körben kívánják megvalósítani.
Továbbra is távol tartjuk magunkat azoktól a politikai felhangú megnyilvánulásoktól, amelyek nem a gazdasággal, a társadalmi jólét megalapozásával foglalkoznak, amelyek személyes ambíciókat szolgálnak. A civilizált kommunikáció, a más szereplők respektusát indokolatlanul nem sértő nyilvános megszólalások jellemezték eddig (az üdítő kivételek egyikeként) az érdeképviseletek egymás közötti, és a kormányzattal a VKF platformján folyó egyeztetéseket.
Ezúton, közösen indítványozzuk, hogy a VKF az év eleji megállapodásban foglaltak szerint kerüljön összehívásra, hogy a gazdasági folyamatok és helyzet áttekintése után érdemi párbeszéd kezdődjön a bérek jövőbeni alakulásáról.
ÁFEOSZ-COOP Szövetség
MGYOSZ
VOSZ”
*A kamara nem önkéntes szerveződésen alapuló munkaadói érdekképviselet, hanem mint köztestület, az állam által átadott feladatokat lát el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.