A korábbi évek sikeres megállapodásai bizonyítják, hogy bár a gazdaság sok szereplőjének sokszínű véleménye fontos, de a formális bértárgyalások továbbra is a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek*, valamint a kormányzat kizárólagos részvételével az erre létrehozott platfromon (VKF) kell folyjanak. A reprezentatív munkaadói érdekképviseletek – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – nagyra értékelik a szakszervezetekkel és a kormányzattal folytatott korábbi háromoldalú egyeztetéseken elért konszenzusos eredményeket, és a bértárgyalásokat továbbra is a megszokott, magas színvonalú és szakmai megalapozottságú párbeszéd mellett kívánják folytatni. Károsnak tarjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő, szakmaiatlan megnyilvánulásokat.
Alábbiakban közöljük az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ közös állásfoglalását.
„A munkaadói érdekképviseleti szervezetek továbbra is abban érdekeltek, hogy a magyar gazdaság gerincét alkotó vállalkozások fejlődése és a magyar munkavállalók boldogulása egyidejűleg biztosított legyen, mert ez az alapja a magyar társadalmi jólét növekedésének.
Az életszínvonal és az ezt megalapozó bérnövekedésben a VKF-ben tárgyaló minden oldal: munkavállalók, munkáltatók, kormány egyaránt érdekelt és elkötelezett. A bérszínvonal alakulása ugyanakkor nem szakítható el a gazdaság teljesítményétől, amely alapvetően versenyképességünktől – ezen belül is kiemelten a termelékenységünktől – függ.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és a kormányzat elfogadott tárgyalási helyszíne – hosszú évek óta biztosítja a magas színvonalú párbeszéd lehetőségét és a szakmai hátteret a bértárgyalásokhoz is, ahol a minimális bértételekről és annak a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásáról évről évre egyeztetnek a szociális partnerek. A minimálbérről szóló megállapodás messze túlmutat a közvetlenül érintett munkavállalók körén, mivel jelentősen determinálja a munkavállalók bérnövekedését akár a minimálbér 3-4-szereséig.
A háromoldalú egyeztetési folyamat sikerességét mi sem jelzi jobban, mint a 2016. év őszén kötött bérmegállapodás. Az azóta eltelt 5 éves időszakban a minimálbér 50 százalékkal, míg a garantált bérminimum 70 százalékkal nőtt. Mindezekkel együtt az átlagbérek növekedési dinamikája is megduplázódott: a 2017. év előtti évek 4-5 százalékos szintjéről 10-12 százalékos szintre emelkedett a bérek növekedési üteme.
A bérmegállapodás első évében (2017-ben) az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum! Ez a bérrobbanás – amelyet a vállalatoknak kell megfizetniük – mégsem okozott tömeges ellehetetlenülést, mert a kormányzat a vállalkozások partnere volt a költségcsökkentésben, különösen a munkabér-terhek tekintetében. A szociális hozzájárulási adó – mint a meghatározó, bérre rakódó közteher – a 2016-os 27 százalékos szintről az első évben 22 százalékra, majd – azóta folyamatosan csökkenve – 2021-re 15,5 százalékra mérséklődött és jövőre – a szakképzési hozzájárulás megszűnése mellett – 15 százalék lehet.
A kibontakozott bérnövekedési pálya ugyanakkor a gazdasági fejlődést is jól szolgálta, hiszen a GDP dinamikusan – az EU átlagát meghaladóan – nőtt, illetve a járvány okozta tavalyi évet sújtó válságban kevésbé csökkent az európai országok átlagánál. A magyar termelékenység azonban nehezebben változik: sajnos ma még mind a fejlettebb európai országokétól, mind a visegrádi országokétól elmarad. Ezért, a bérszínvonal további gyors emelkedését csak a termelékenységünk fokozottabb növelésével lehet elérni, amelyhez hozzájárul a technológiai modernizáció, a tudástőke fejlesztése és a vállalkozói terhek további csökkentése.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné.
A jelenlegi sok szempontból bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos a magyar társadalom és gazdaság minden szereplőjének a féken tartott infláció és a stabil, és egyben versenyképes hazai fizetőeszköz, a forint. Ezeket a célkitűzéseket egy átgondolt bérmegállapodással segíthetik az érdekképviseletek és a kormányzat.
A VKF reprezentatív munkaadói érdekképviseletei – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ – továbbra is a munkavállalói érdekképviseletekkel és a kormányzattal kialakult, magas színvonalú, szakmai és tudományos megalapozottságú társadalmi párbeszédet és közös döntéshozatalt tartják a felelős gazdaságfejlesztés letéteményesének, így a bértárgyalásokat is ebben a körben kívánják megvalósítani.
Továbbra is távol tartjuk magunkat azoktól a politikai felhangú megnyilvánulásoktól, amelyek nem a gazdasággal, a társadalmi jólét megalapozásával foglalkoznak, amelyek személyes ambíciókat szolgálnak. A civilizált kommunikáció, a más szereplők respektusát indokolatlanul nem sértő nyilvános megszólalások jellemezték eddig (az üdítő kivételek egyikeként) az érdeképviseletek egymás közötti, és a kormányzattal a VKF platformján folyó egyeztetéseket.
Ezúton, közösen indítványozzuk, hogy a VKF az év eleji megállapodásban foglaltak szerint kerüljön összehívásra, hogy a gazdasági folyamatok és helyzet áttekintése után érdemi párbeszéd kezdődjön a bérek jövőbeni alakulásáról.
ÁFEOSZ-COOP Szövetség
MGYOSZ
VOSZ”
*A kamara nem önkéntes szerveződésen alapuló munkaadói érdekképviselet, hanem mint köztestület, az állam által átadott feladatokat lát el.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”