A munkáltatók 32 százaléka tervez leépítést 2023 első negyedévében, állapította meg egy munkaerő-közvetítő cég reprezentatív felmérése. A bizonytalan helyzetben a kkv-k tervezni sem tudnak – mondta Barkóczi István, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei alelnöke.
„Nem lep meg, hogy főleg a kis-és középvállalatok vannak bajban” – reagált a hírre Barkóczi István, a FUX Zrt. igazgatótanácsának elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének alelnöke.
„Ezek mind magyar cégek, és a munkavállalók 60-70 százaléka ezeknél a vállalatoknál dolgozik annak ellenére, hogy egy-egy multi akár több ezer embert is foglalkoztathat. Az energiahelyzet, a gyenge forint, az alapanyagkérdések, a mindenre kiható áremelkedés mind nehéz helyzetbe hozzák a kisebb vállalkozásokat” – nyilatkozta az alelnök a boon-hu-nak.
Az energia-árrobbanás a nagy energiafelhasználó, főleg gázhasználó szektorokat érintette súlyosan. Megnőttek a termelési költségek, ami főleg az exportra gyártó cégeket hozta rendkívül hátrányos helyzetbe. Ezt tetézte még a forint gyengülése. Barkóczi István szerint ennél is nagyobb probléma: a cégek termékeit megvásárló nagyobb vállalatok nem akarják elismerni, hogy magasabb áron juthatnak csak hozzá a gyártott áruhoz. Keletkezik egy holtidő, amíg rájönnek, hogy nem tudnak mit tenni, mert minden gyártó kénytelen volt árakat emelni az energia-árrobbanás miatt. Ez a holtidő azonban elég ahhoz, hogy egy kisebb cég tönkre menjen, hiszen egy darabig nem rendelnek tőle. A költségei viszont nem csökkennek, sőt, inkább nőnek, tehát egyenes út vezet a leépítéshez.
„A kapcsolataim révén tudom, hogy a multinak beszállító kisebb vállalatok is bajban vannak, mert ott ugyanez történik. A megrendelő nem ismeri el, hogy a gyártó kénytelen volt beépíteni az áraiba a megnövekedett költségeiket” – fogalmazott Barkóczi István.
Megjegyezte: a legtöbb magyar kis- és középvállalkozás forintban dolgozik. A banki hitelek egyre emelkednek, ma már egy cég sem kap 15 százalék kamat alatt hitelt, és ehhez még bizonyos garanciákat is fel kell mutatni. Ezt a magas kamatot lehetetlen kitermelni, tehát ma hitelből vállalkozást működtetni öngyilkosság.
Szerinte van megoldás, a Széchenyi-kártya kedvezményes hitelkonstrukciója, de ennek is nőttek a kamatai, és ha egy cég nem tud megfelelni az előírt feltételeknek, akkor marad a banki hitel, hatalmas kamattal.
A VOSZ B.A.Z vármegyei alelnöke úgy látja: a kisebb cégek a bizonytalan gazdasági környezet miatt tervezni sem tudnak, a multik viszont sokkal könnyebben átvészelik ezt az időszakot, hiszen nagyobb tőkével rendelkeznek, mint a kicsik.
„Harminc éve vagyok vállalkozó, de soha nem gondoltam, még rémálmaimban sem, hogy ilyen rossz helyzetbe kerülhetnek a magyar kis- és középvállalkozások” – mondta Barkóczi István.
Jelezte: a kormány úgy tudna segíteni ebben a helyzetben, hogy átmenetileg csökkenti a kkv-k adóterheit. Szerény lépések ugyan vannak, de az átfogó intézkedések hiányoznak.
(Fotó: Vajda János)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.