Az elmúlt 15 év legnagyobb növekedését mérték a családi vállalkozások:

2023. 03. 31., 12:21

A családi vállalkozások a Covid-19 világjárványt követően talpra álltak: globális szinten 71 százalékuk realizált növekedést az értékesítésben, 43 százalékuk pedig kétszámjegyű gyarapodásról számolt be az előző pénzügyi évben. 77 százalék a következő két év eredményeit illetően is bizakodó. Mivel a makrogazdasági kihívások világszerte hatással vannak a szervezetekre, a családi kézben lévő cégek nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre összpontosítanak 2023-ban – állapítja meg a PwC globális felmérése, amely 82 ország több mint 2000 érintettjének bevonásával készült.

A PwC felmérése szerint az előző pénzügyi évben kétszámjegyű növekedést elért családi vállalkozások közel háromnegyede (73 százalék) szilárd családi értékrenddel és vállalati célokkal rendelkezik. Továbbá a sikeresen működő vállalatoknál jellemző a munkavállalói ösztönzők használata (53 százalék), valamint az erős digitális képességek megléte (47 százalék).

A kutatás arra is rámutat, hogy az összehangolt ESG-stratégia (Environmental, Social and Governance) alkalmazása is korrelál a vállalatok sikerességével: az e téren fejlett vállalkozások 50 százaléka kétszámjegyű növekedést ért el az előző pénzügyi évben, míg az ESG-stratégiával nem rendelkező családi vállalkozások esetében 42 százalék könyvelhetett el hasonló eredményt. Emellett az ESG területen aktív családi vállalkozásokban az ügyfelek is jobban megbíznak, mint azokban, amelyek erre a területre nem fókuszálnak (62 százalék szemben 49 százalékkal). Ugyanakkor a felmérésből látszik, hogy a családi vállalkozások 67 százaléka egyelőre alig vagy egyáltalán nem foglalkozik az ESG-vel. Magyarországra vonatkozó pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de vélhetően hasonló vagy még magasabb ez az arány.

A fejlett digitális képességek támogatják a hatékonyabb vállalatirányítást

Közel 10 százalékkal nőtt azon erős digitális képességekkel rendelkező családi vállalkozások száma, amelyek az elmúlt évben kétszámjegyű növekedést tapasztaltak. Ugyanakkor csak kétötödük (42 százalék) érzi úgy, hogy digitális készségeik valóban kiemelkedőek – a terület fejlesztését prioritásként kezelő családi vállalkozások aránya 2021 óta csökkent. A következő két évben a digitális képességeket 52 százalékuk sorolja az öt legfontosabb prioritás közé.

„Miközben a piaci nyomás és az emelkedő költségek miatt a családi vállalkozások számára világszerte a túlélés a legfontosabb prioritás, azt látjuk, hogy azok a családi cégek, amelyek a digitális átalakulásra összpontosítanak, lépéselőnyre tesznek szert. Ugyanakkor érthető, hogy most a szervezetek életében a megfelelő vállalatirányítás, a hatékonyság növelése az elsődleges cél annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket. Az ESG terjedését vagy például a zöld befektetéseket az egyre szigorodó globális és uniós szabályozás mellett a piaci igények, illetve a forrásszerzés mozdíthatják előre a jövőben” – hangsúlyozza Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

A rövid távú célok háttérbe szorítják a termékfejlesztést és a tehetséggondozást is

Polacsek Csaba szerint mivel a makrogazdasági kihívások világszerte hatással vannak a szervezetekre, a családi vállalkozások nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre összpontosítanak, ami 2023-ban még jelentősebbé vált, mint kulcsfontosságú prioritás. Szemben például a digitális képességek fejlesztésével vagy az új termékek és szolgáltatások bevezetésével. A családi vállalkozások mindössze egyharmada (36 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a tehetségek vonzására és megtartására összpontosít – annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók bizalma döntő fontosságú az üzleti siker szempontjából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS