Az egész országból várják a hobbitudósok jelentkezését a PTE mentorai

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 04. 16., 09:15

A mentorálás koncepciója többlépcsős, és teljesen a hobbikutatók igényeihez igazodik. Szükség esetén eszközökhöz is hozzásegítik az „avatatlan” kutatókat – tudta meg az Üzletem.hu a pécsi ITD citizen science mentorprogramjának vezetőitől.

Citizen science mentorprogramot indít a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD), jelenleg az igényfelmérésnél tartanak. Laikus vagy tudományos intézethez nem kötődő személyeknek nyújtanak majd tudományos mentorálást kutatásokhoz/innovációs tevékenységhez. A részletekről dr. Sík Attilát, az intézet vezetőjét és Bogdán Csaba stratégiai mérnököt, a projekt ötletgazdáját kérdezte az Üzletem.hu.

Honnan jött az ötlet a mentorprogram indítására?

– Az intézetünk nevében szereplő „transzdiszciplináris” szó azt jelenti, hogy az egyetemi tevékenységet, kutatásokat, tudományt összeköti az üzleti élettel, illetve a társadalommal. A citizen science (magyarul: állampolgári vagy közösségi tudomány) lényege, hogy a tudományos kutatás és/vagy innováció folyamatába hétköznapi, nem feltétlenül diplomás vagy kutatóként dolgozó személyeket is bevonnak. Ez éppen lefedi azt a törekvésünket, hogy demokratizáljuk a tudományt, és közelebb hozzuk a társadalomhoz.

Mi a mentorprogram lényege, meddig tart az igényfelmérés, eddig milyen az érdeklődés?

– A citizen science programok legtöbbje arról szól, hogy egy egyetem vagy kutatóközpont meghirdeti, milyen tudományos témában lehet „külsősként” adatot szolgáltatni vagy úgymond’ asszisztensi szerepet betölteni. Példa erre a hazai tigrisszúnyog-észlelési platform: aki találkozik egy példánnyal, bejelentheti egy webes felületen, ezzel segítve a kutatók munkáját. Vagy ilyen az, amikor köznapi embereket kérnek fel égitestek kategorizálására egy egyszerű weboldalon keresztül. Mi más megközelítéssel dolgozunk. A mi szándékunk az, hogy megtaláljuk, befogadjuk az ígéretes projekteket, és mentorálást biztosítsunk nekik. A mentorálás koncepciója többlépcsős, és teljesen a hobbikutatók igényeihez igazodik. Szükség esetén eszközökhöz is hozzásegítjük az „avatatlan” kutatókat. Projektünkben a résztvevők elmondhatják a tudományos ötletüket egy szakembernek anélkül, hogy félteniük kellene a szellemi terméküket, a mentorok pedig segítenek továbbvinni, alaposabban kutatni, megvalósítani azt. Az igényfelmérés időkereteit a jelentkezők száma határozza meg. Már eddig is várakozásunkon felül alakul a szám, de szeretnénk még teljesebb képet kapni a hazai hobbitudósokról. Ezért továbbra is várjuk a jelentkezéseket az alábbi weboldalon: https://itdweb.hu/citizen-science-mentorprogram/

Mi az alapelvárás a jelentkezőktől? Hány mentorálttal tudnak majd foglalkozni?

– Nincs iskolai végzettségre vonatkozó elvárás, de azt feltételként szabjuk, hogy a jelentkezőnek legyen egy jól átgondolt terve, ami valamilyen tudományos, társadalmi problémára kíván válaszolni. A pilot projektben előreláthatólag fél-egy tucat projekt útját tudjuk majd egyengetni, de terveink szerint, ahogy mentorhálózatunk és rendelkezésre álló erőforrásaink bővülnek, egyre több projektet tudunk majd támogatni.

Milyen kutatási területekről várják elsősorban a jelentkezőket?

– Nincs megkötés, már csak azért sem, mert az ITD fókusza a problémák sokoldalú megközelítése. Kutatásaink sem a hagyományos diszciplínák köré szerveződnek, sokkal inkább a tudományos problémák megoldása az, ami minket mozgat. Feladatunk, hogy a felmerülő tudományos vagy társadalmi problémák megoldásához a Pécsi Tudományegyetem sokszínűségét és partnerkapcsolatainkat felhasználva a megfelelő szakembereket találjuk meg.

Nem könnyű egy-egy ötlethez finanszírozást találni. A program ebben is segíthet?

– Kezdettől fogva beépítettük a programba a pénzügyi és pályázati mentorálást. Érdekes, hogy az eddigi jelentkezőink többsége nem keres támogatást a tervéhez, hanem a maga örömére kíván kutatni. Ugyanakkor akinek a terve innovációs értékkel bír, és a szakértőink szerint alkalmas arra, hogy akár hazai, akár nemzetközi pályázaton részt vegyen, azt természetesen segítjük. Az ITD az Európai Innovációs Intézethálózat egészségügyi alprogramjának része (European Insitute of Innovation and Technologies, Health), ezért ha a projekt nemzetközileg is érdekes, akkor pályázati finanszírozáshoz is tudjuk segíteni az ötlethozókat.

Hogyan látják, hány hobbikutató él közöttünk?

– Nehéz ezt megítélni, de annyi biztos, hogy számos olyan magánszemély van, aki intézményen kívüli kutatást vagy adatgyűjtést folytat. Gondoljunk csak a sok helytörténészre, madármegfigyelőre, de akár azokra is, akik a garázsukban barkácsolnak valamilyen eszközt, amihez tudományos ismereteket is segítségül hívnak. Azért sincs fogalmunk a hobbikutatók számáról, mert a citizen science nem közismert fogalom hazánkban, azaz sokan talán azt sem tudják, hogy amit kedvtelésből művelnek, annak tudományos értéke van. Több olyan hobbikutatóról is tudunk, aki a mentorprogram előzetes igényfelmérése során jött rá: amivel foglalkozik, azt citizen science-nek hívják.

Mi a vezérelv a jelentkezők kiválasztásában?

– Első körben azokat választjuk ki, akiknek a témájához már most van mentorunk. A pilot projekt után viszont a jelentkezőkhöz keresünk mentort. Ebben az esetben már kizárólag a hobbikutatás tudományos értéke, ígéretessége fog számítani, amit egy bizottság ítél meg objektív kritériumok alapján.

Mit profitál az ITD a mentorprogramból?

– Magyarországon kevés citizen science program folyik, bár erre az igény egyre nagyobb. Az intézet egyik dedikált feladata a PTE-n folyó tevékenység összekötése a társadalommal, amely hiánypótló. Azon felül, hogy a program társadalmi igényt elégít ki, az esetlegesen tudományosan is fontos felderített projektek sikere a PTE és az intézetünk hírnevét is erősíti.

A mentorprogram iránt érdeklődik más magyar vagy külföldi intézmény?

– Igen. Az ötletünket portugáliai kutatók validálták, akik a citizen science elismert szakemberei, és a mentorprogram tervezésébe vagy magában a mentorálásba is több magyar és külföldi egyetem kutatója kapcsolódott már bele. Ezen kívül az European Citizen Science Association tagjai vagyunk.

(Az első portré fotón: dr. Sík Attila, a másodikon: Bogdán Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 17., 13:15
A 2025-ös év látványos élénkülése és az árak emelkedése után 2026 a stabilizáció és a megfontoltabb vevői magatartás jegyében kezdődött az ingatlanpiacon – írják friss elemzésükben a Duna House szakértői. Bár az adásvételek többsége továbbra is alkuval zárul, a licithelyzetek nem tűntek el, csupán átalakultak: a vevők ma már csak a kiemelkedő minőségű vagy egyedi adottságú ingatlanokért készek a kért ár felett fizetni.
2026. 02. 17., 09:10
A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-16 09:20:00
Márciusban már harmadik alkalommal indul el a lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződés évfordulójától függetlenül válthatnak biztosítást. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató levelet február közepéig kellett kiküldeniük a biztosítóknak. A Bank360 szakportál összefoglalta, hogyan érdemes felkészülni a kampány előtt az ügyfeleknek, ha váltani szeretnének.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS