Az egész országból várják a hobbitudósok jelentkezését a PTE mentorai

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 04. 16., 09:15

A mentorálás koncepciója többlépcsős, és teljesen a hobbikutatók igényeihez igazodik. Szükség esetén eszközökhöz is hozzásegítik az „avatatlan” kutatókat – tudta meg az Üzletem.hu a pécsi ITD citizen science mentorprogramjának vezetőitől.

Citizen science mentorprogramot indít a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD), jelenleg az igényfelmérésnél tartanak. Laikus vagy tudományos intézethez nem kötődő személyeknek nyújtanak majd tudományos mentorálást kutatásokhoz/innovációs tevékenységhez. A részletekről dr. Sík Attilát, az intézet vezetőjét és Bogdán Csaba stratégiai mérnököt, a projekt ötletgazdáját kérdezte az Üzletem.hu.

Honnan jött az ötlet a mentorprogram indítására?

– Az intézetünk nevében szereplő „transzdiszciplináris” szó azt jelenti, hogy az egyetemi tevékenységet, kutatásokat, tudományt összeköti az üzleti élettel, illetve a társadalommal. A citizen science (magyarul: állampolgári vagy közösségi tudomány) lényege, hogy a tudományos kutatás és/vagy innováció folyamatába hétköznapi, nem feltétlenül diplomás vagy kutatóként dolgozó személyeket is bevonnak. Ez éppen lefedi azt a törekvésünket, hogy demokratizáljuk a tudományt, és közelebb hozzuk a társadalomhoz.

Mi a mentorprogram lényege, meddig tart az igényfelmérés, eddig milyen az érdeklődés?

– A citizen science programok legtöbbje arról szól, hogy egy egyetem vagy kutatóközpont meghirdeti, milyen tudományos témában lehet „külsősként” adatot szolgáltatni vagy úgymond’ asszisztensi szerepet betölteni. Példa erre a hazai tigrisszúnyog-észlelési platform: aki találkozik egy példánnyal, bejelentheti egy webes felületen, ezzel segítve a kutatók munkáját. Vagy ilyen az, amikor köznapi embereket kérnek fel égitestek kategorizálására egy egyszerű weboldalon keresztül. Mi más megközelítéssel dolgozunk. A mi szándékunk az, hogy megtaláljuk, befogadjuk az ígéretes projekteket, és mentorálást biztosítsunk nekik. A mentorálás koncepciója többlépcsős, és teljesen a hobbikutatók igényeihez igazodik. Szükség esetén eszközökhöz is hozzásegítjük az „avatatlan” kutatókat. Projektünkben a résztvevők elmondhatják a tudományos ötletüket egy szakembernek anélkül, hogy félteniük kellene a szellemi terméküket, a mentorok pedig segítenek továbbvinni, alaposabban kutatni, megvalósítani azt. Az igényfelmérés időkereteit a jelentkezők száma határozza meg. Már eddig is várakozásunkon felül alakul a szám, de szeretnénk még teljesebb képet kapni a hazai hobbitudósokról. Ezért továbbra is várjuk a jelentkezéseket az alábbi weboldalon: https://itdweb.hu/citizen-science-mentorprogram/

Mi az alapelvárás a jelentkezőktől? Hány mentorálttal tudnak majd foglalkozni?

– Nincs iskolai végzettségre vonatkozó elvárás, de azt feltételként szabjuk, hogy a jelentkezőnek legyen egy jól átgondolt terve, ami valamilyen tudományos, társadalmi problémára kíván válaszolni. A pilot projektben előreláthatólag fél-egy tucat projekt útját tudjuk majd egyengetni, de terveink szerint, ahogy mentorhálózatunk és rendelkezésre álló erőforrásaink bővülnek, egyre több projektet tudunk majd támogatni.

Milyen kutatási területekről várják elsősorban a jelentkezőket?

– Nincs megkötés, már csak azért sem, mert az ITD fókusza a problémák sokoldalú megközelítése. Kutatásaink sem a hagyományos diszciplínák köré szerveződnek, sokkal inkább a tudományos problémák megoldása az, ami minket mozgat. Feladatunk, hogy a felmerülő tudományos vagy társadalmi problémák megoldásához a Pécsi Tudományegyetem sokszínűségét és partnerkapcsolatainkat felhasználva a megfelelő szakembereket találjuk meg.

Nem könnyű egy-egy ötlethez finanszírozást találni. A program ebben is segíthet?

– Kezdettől fogva beépítettük a programba a pénzügyi és pályázati mentorálást. Érdekes, hogy az eddigi jelentkezőink többsége nem keres támogatást a tervéhez, hanem a maga örömére kíván kutatni. Ugyanakkor akinek a terve innovációs értékkel bír, és a szakértőink szerint alkalmas arra, hogy akár hazai, akár nemzetközi pályázaton részt vegyen, azt természetesen segítjük. Az ITD az Európai Innovációs Intézethálózat egészségügyi alprogramjának része (European Insitute of Innovation and Technologies, Health), ezért ha a projekt nemzetközileg is érdekes, akkor pályázati finanszírozáshoz is tudjuk segíteni az ötlethozókat.

Hogyan látják, hány hobbikutató él közöttünk?

– Nehéz ezt megítélni, de annyi biztos, hogy számos olyan magánszemély van, aki intézményen kívüli kutatást vagy adatgyűjtést folytat. Gondoljunk csak a sok helytörténészre, madármegfigyelőre, de akár azokra is, akik a garázsukban barkácsolnak valamilyen eszközt, amihez tudományos ismereteket is segítségül hívnak. Azért sincs fogalmunk a hobbikutatók számáról, mert a citizen science nem közismert fogalom hazánkban, azaz sokan talán azt sem tudják, hogy amit kedvtelésből művelnek, annak tudományos értéke van. Több olyan hobbikutatóról is tudunk, aki a mentorprogram előzetes igényfelmérése során jött rá: amivel foglalkozik, azt citizen science-nek hívják.

Mi a vezérelv a jelentkezők kiválasztásában?

– Első körben azokat választjuk ki, akiknek a témájához már most van mentorunk. A pilot projekt után viszont a jelentkezőkhöz keresünk mentort. Ebben az esetben már kizárólag a hobbikutatás tudományos értéke, ígéretessége fog számítani, amit egy bizottság ítél meg objektív kritériumok alapján.

Mit profitál az ITD a mentorprogramból?

– Magyarországon kevés citizen science program folyik, bár erre az igény egyre nagyobb. Az intézet egyik dedikált feladata a PTE-n folyó tevékenység összekötése a társadalommal, amely hiánypótló. Azon felül, hogy a program társadalmi igényt elégít ki, az esetlegesen tudományosan is fontos felderített projektek sikere a PTE és az intézetünk hírnevét is erősíti.

A mentorprogram iránt érdeklődik más magyar vagy külföldi intézmény?

– Igen. Az ötletünket portugáliai kutatók validálták, akik a citizen science elismert szakemberei, és a mentorprogram tervezésébe vagy magában a mentorálásba is több magyar és külföldi egyetem kutatója kapcsolódott már bele. Ezen kívül az European Citizen Science Association tagjai vagyunk.

(Az első portré fotón: dr. Sík Attila, a másodikon: Bogdán Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS