Az államtitkár az importőröket kérte a műtrágyaellátás biztosítására

Az államtitkár az importőröket kérte a műtrágyaellátás biztosítására
2021. 12. 06., 19:23

A kormány válságtanácskozásra hívta a műtrágya importőr cégeket, amelyek megígérték, hogy vészhelyzet esetén biztosítható a magyar gazdák műtrágya szükséglete. Önmagában ennek árcsökkentő hatása is van – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a magyar gazdák védelméről tartott sajtótájékoztatón hétfőn Békéscsabán.

Feldman Zsolt kifejtette, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 14 milliárd forintos bírságot szabott ki a Bige László tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt.-re és a hozzá kapcsolódó cégekre árkartell miatt. Ez a rendszerváltás utáni legnagyobb bírság.

A hazai műtrágyapiac 60 százalékát uraló cég két év alatt saját számításaik szerint mintegy 36 milliárd forint kárt okozott a magyar gazdáknak a műtrágya árának önkényes, a világpiaci hatásokat nem követő emelése miatt. Ez az áremelés közvetetten megjelenik a megtermelt termények és az előállított élelmiszerek árában is – jelentette ki.

Hozzátette, minden lehetséges lépést, így a benzinárhoz hasonlító árplafon bevezetését is megvizsgálták, de döntést egyelőre nem hoztak. A gazdáknak viszont december elején emelt előrefinanszírozást, 262 milliárd forint előleget fizettek ki, hogy segítsék a helyzetüket. Az államtitkár emlékeztetett, Bige László azt is bejelentette, hogy 2022 májusáig a magyar piac helyett Ázsiában adja el a műtrágyát, ami ellehetetlenítette volna a hazai mezőgazdasági termelést. A vállalkozó ugyan a kormány és a gazdák összefogását látva „meghátrált”, de elvesztette szavahihetőségét, ezért „komolyan figyelni fogják” – mondta.

Hozzátette, több cég is elismerte a kartellban való részvételt, így Bige László kartellgyanút elutasító kijelentései „alaptalonok”.

A politikus megjegyezte, a magyar gazdáktól eddig elvett pénz a baloldal kampányát szolgálja, ami elfogadhatatlan.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatóságának elnöke arról szólt, hogy hektáronként körülbelül 300 kilogramm műtrágyát használnak fel, így a Nitrogénművek Zrt. miatt 30 milliárd forintos többletköltség terhel hozzávetőleg 14 ezer gazdálkodót.

„Napi megélhetések forognak kockán, az egész magyar vidék ellehetetlenülhet” – fogalmazott. (MTI)

(Az MTI/Rosta Tibor felvételén: Feldman Zsolt (balra) és Kulcsár László.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS