Az agrárium minden szereplőjét érinti a koronavírus-járvány

2020. 04. 07., 19:15

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke beszélgetett a koronavírus-járvány agráriumra gyakorolt hatásáról.

A beszélgetés során elhangzott:

  • Más-más mértékben ugyan, de az agrárium valamennyi szereplőjét érintik a koronavírus-járvány hatásai.
  • A járvány egyaránt felszínre hozta az agrárium hiányosságait és erősségeit. Előbbiek közé tartozik például a fehérje-önellátottság kérdése. Úgy kell a nehézségekre választ adni, olyan fejlesztéseket kell elindítani, amelyek a krízis utáni időszakban is a megoldások irányába hatnak. Az erősségekre pedig lehet és kell is építeni.
  • A belső ellátás biztosított, arra kell koncentrálni, hogy a külkereskedelem – az inputanyagok importja és a megtermelt áruk exportja – is működjön.
  • Az agrárium adhat munkát, megélhetést a nehéz helyzetbe került ágazatok korábbi munkavállalóinak. A közfoglalkoztatottak bevonása is megoldás lehet a kieső munkavállalók miatt esetlegesen fellépő munkaerő-hiány kezelésére. A külföldről visszatérő magyar szakemberek is megtalálhatják számításaikat a hazai munkaerő-piacon.
  • Az agrárium „válságálló”, ez a biztonságérzet több munkavállalót fordíthat az ágazat felé, és ezáltal az agrárium presztízse is növekedhet.
  • Fontos, hogy a piacok továbbra is működjenek. Szabad térben kisebb fertőzésveszélynek vannak kitéve a vásárlók, mint a zárt üzletekben.
  • Szükség lenne a „de minimis” keret jelentős mértékű növelésére, ezáltal lenne mozgástere a kormánynak arra, hogy nemzeti forrásból támogassa a gazdákat.
  • A Magyarok Kenyere program nem marad el, hiszen idén is várják a támogatást a segítő szervezetek.

A beszélgetés itt hallgatható meg:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS