Átadták a 2023-as veszprémi és borsodi Prima díjakat

2023. 11. 12., 14:25

Veszprémben és Miskolcon folytatódott a VOSZ Prima díj gálasorozata.

Biológus, zeneszerző és újságíró lett 2023-ban Prima díjas Veszprém vármegyében

Idén immár 18. alkalommal rendezték meg a gálát Veszprémben, az ünnepségre a Pannon Egyetemen került sor november 10-én.

Veszprém vármegyei Prima díjasok 2023-ban:

Magyar Tudomány kategória – Liker András biológus, az MTA doktora,

Magyar Ismeretterjesztés és Média kategória – Donát Tamás újságíró

Magyar Zeneművészet kategória – Kovács Attila zongorista, zeneszerző.

Év Vállalkozója Díjat érdemelt ki:

Fazekas Bálint, a Vöröskő Kft. ügyvezető igazgatója, Ürményi Norbert és Ürményi Adrián, az Ada-Bau Kft. Két tulajdonosa, Szalczinger János, az Allegro Café Kft. ügyvezető igazgatója

Boross Ottó, a Vemév-Szer Kft. ügyvezető igazgatója a vármegyét képviselve az Országos Év Vállalkozója díjat decemberben veszi át Budapesten.

(Fotó: Szijártó János)

Száznál több jelöltből választották ki a 2023-as borsodi Prima díjasokat

A VOSZ B.A.Z. vármegyei szervezete hagyományosan a Miskolci Nemzeti Színházban rendezte meg a Prima-díjátadó gálát november 11-én.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Prima díjat kapta:

Magyar színház-, film- és táncművészet kategória: Miskolci Nemzeti Színház,

Magyar képző- és iparművészet kategória: Kovács Attila cipőkészítő mester,

Magyar sport kategória: MEAFC.

A közönségdíjat dr. Kiss Ákos gyermekorvos, a Magyar Tudomány kategória győztese érdemelte ki.

(Fotó: Bujdos Tibor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS