Áprilisban a cégek közel ötöde egyáltalán nem tapasztalt a járványnak betudható negatív hatásokat

2021. 06. 09., 11:30

2021. áprilisában a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járványnak betudható negatív hatásokat, legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet „A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a magyarországi vállalkozások körében 2021. áprilisig – válságkezelő eszközök alkalmazása és az árbevétel alakulása” című felméréséből.

Az utóbbi jelentősen alacsonyabb arány a 2020. októberi 92 százaléknál és a 2020. áprilisi 93 százaléknál. A válaszadók negatív hatásként a legtöbbször áprilisban is a csökkenő keresletet (34 százalék) és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét (32 százalék) jelölték meg, de mindkettő negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta.

A szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta, míg a csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása/a rövidített nyitva tartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelmi és szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan. Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.

Válságkezelés

A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt azonban 2021. áprilisában az előző adatfelvételektől eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követi. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csupán a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedésekben gondolkodnak (mint a járvány kezdeti időszakában), hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez, így a piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések (beszállítóktól való függőség csökkentése, új termékek és szolgáltatások bevezetése, új értékesítési módszerek, új profil) adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (55 százalék), a beruházások lassítása és halasztása (35 százalék), az új termékek, szolgáltatások bevezetése (33 százalék), a beszállítóktól való függőség csökkentése (30 százalék), valamint a hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék).

Árbevétel

A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, kicsit kevesebb, mint egyötödük esetében nem változott és bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük csökkent. A kis- és középvállalkozásokat, az építőipari cégeket, valamint a részben exportáló vállalatokat kisebb arányban érintette a visszaesés. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.

Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások (átlagosan 43 százalék), a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek (átlagosan 36 százalék), az exporttevékenységet nem folytatók (átlagosan 35 százalék), valamint az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások (átlagosan 43 százalék).

A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel növekedés átlagos mértéke azon vállalkozások körében, amelyek növekedésre számítanak 2021-ben 2020-hoz képest, 17 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-28 10:10:00
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-28 08:00:44
Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS