2021. áprilisában a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járványnak betudható negatív hatásokat, legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet „A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a magyarországi vállalkozások körében 2021. áprilisig – válságkezelő eszközök alkalmazása és az árbevétel alakulása” című felméréséből.
Az utóbbi jelentősen alacsonyabb arány a 2020. októberi 92 százaléknál és a 2020. áprilisi 93 százaléknál. A válaszadók negatív hatásként a legtöbbször áprilisban is a csökkenő keresletet (34 százalék) és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét (32 százalék) jelölték meg, de mindkettő negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta.
A szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta, míg a csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása/a rövidített nyitva tartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelmi és szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan. Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.
Válságkezelés
A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt azonban 2021. áprilisában az előző adatfelvételektől eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követi. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csupán a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedésekben gondolkodnak (mint a járvány kezdeti időszakában), hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez, így a piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések (beszállítóktól való függőség csökkentése, új termékek és szolgáltatások bevezetése, új értékesítési módszerek, új profil) adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak.
Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (55 százalék), a beruházások lassítása és halasztása (35 százalék), az új termékek, szolgáltatások bevezetése (33 százalék), a beszállítóktól való függőség csökkentése (30 százalék), valamint a hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék).
Árbevétel
A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, kicsit kevesebb, mint egyötödük esetében nem változott és bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük csökkent. A kis- és középvállalkozásokat, az építőipari cégeket, valamint a részben exportáló vállalatokat kisebb arányban érintette a visszaesés. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.
Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások (átlagosan 43 százalék), a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek (átlagosan 36 százalék), az exporttevékenységet nem folytatók (átlagosan 35 százalék), valamint az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások (átlagosan 43 százalék).
A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel növekedés átlagos mértéke azon vállalkozások körében, amelyek növekedésre számítanak 2021-ben 2020-hoz képest, 17 százalék.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.