Állattenyésztési és tejipari együttműködésre is lehetőség nyílhat Üzbegisztánnal

2021. 02. 16., 17:30

Magas rangú üzbég delegáció látogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. A szakmai egyeztetésen alapvetően a két ország állattenyésztési ágazatainak együttműködési lehetőségeiről egyeztettek.

Az Üzbég Állategészségügyi és Állattenyésztés Fejlesztéséért Felelős Bizottság delegációja tett látogatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara budapesti központjában. A felek a két ország közötti mezőgazdasági, élelmiszeripari együttműködési lehetőségekről egyeztettek, különös tekintettel az állattenyésztésre. Az egyeztetésen Berdikulov Sirozhiddin, a bizottság elnökhelyettese és Győrffy Balázs, a NAK elnöke, valamint Zászlós Tibor, a kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke is részt vett.

A NAK és a Magyar Állattenyésztők szövetsége 2020 nyarán írt alá együttműködési megállapodást az Üzbég Állategészségügyi és Állattenyésztés Fejlesztéséért Felelős Bizottsággal, amely keretet teremtett az üzbég-magyar együttműködésnek az állattenyésztés területén. A két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében, valamint a tudásátadás területén is jelentős potenciál mutatkozik.

A mostani egyeztetés során megegyeztek a felek abban, hogy új technológiák és innovációk vonzása révén közös magyar-üzbég beruházásokra nyílhat lehetőség – többek között – a szarvasmarha-tenyésztés és az állattenyésztésből származó hulladékok feldolgozása területén, illetve a kombinált állatitakarmány-előállításban is.

Indítványozták továbbá az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos statisztikai, technikai és tudományos információk cseréjét, valamint továbbképzés szervezését az e területeken tevékenykedő szakemberek számára. Mindemellett az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági jó gyakorlatok, technológiák területén is körvonalazódhat közös munka.

A NAK bízik abban, hogy a jövőben egyre több magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termék Üzbegisztánba exportálására nyílik lehetőség. Az egyik fontos együttműködési terület a – Magyarországon hagyományosan erős – tejipar lehet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS