Ádám Imre: Ismét pozitív kihívássá vált a versenyszférában dolgozni

– Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Borsod megyében?

– A rendszerváltozás után a vállalkozók megítélése nagyon rossz volt, rengeteg kényszervállalkozó hígította a piacot, mostanra ez a folyamat már nagyjából letisztulttá vált. Mivel a munkavállalók 70 százalékát a KKV-k foglalkoztatják, így ismertségük, elismertségük megyénkben is vitán felüli. A megalapozott, nyereséges vállalkozások vezetői most már fontosnak tartják, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől, így igyekeznek felhívni magukra a figyelmet jótékonysággal, közcélú rendezvények megszervezésével, közösségépítéssel.  A munkaerőhiány miatt a vállalkozások sokat költenek marketingre, munkavállalói környezet kialakítására, az ösztönző rendszerekre, így a versenyszférában dolgozni ismét pozitív kihívássá vált. Több, a vállalkozókat bemutató, rangsoroló rendezvény is van a megyében, így a vállalkozások jelentős része állandó részese a megye közéletének.

– Mekkora a presztízse a megyei Prima Díjnak?

– A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Prima Díj gáláját 12. alkalommal rendeztük meg nagy sikerrel a Miskolci Nemzeti Színházban kb. 570 vállalkozó, kitüntetett és a megye főbb közéleti személyiségei részvételével. A korábbi években is hasonlóan sikeres rendezvényeket bonyolítottunk le. Minden évben hozzávetőlegesen 70 vállalkozó, gazdasági szereplő támogatja a tudományt, a kultúrát, a művészeteket és a sportot a B-A-Z. Megyei Prima díjon keresztül, de más tagvállalkozásaink részéről is folyamatos az az érdeklődés. Kedvezményes feltételekkel, de nagy költségvetéssel, rendkívül intenzíven hirdetjük minden évben az eseményt, így a Prima díj B-A-Z. megye egyik legjobban várt, legfontosabb kulturális eseményévé nőtte ki magát.        

– Milyen stratégiai feladatok várnak a VOSZ megyei szervezetére 2020-ban?

– A megyei szervezetünknek nagyon sok feladata lesz a következő évben, években is. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozóink versenyképessége javuljon, ezért már sok éve együttműködési megállapodást kötöttünk a Miskolci Egyetemmel. Lehetőséget adunk a tagvállalkozóinknak, hogy fejlesztési ötleteiket az egyetem szakembereivel közösen valósítsák meg, használva az ott fellelhető eszközöket és tudásbázist.

Együttműködésünk van a NAV megyei szervezetével, így közös rendezvényekkel, címzett figyelemfelhívó üzenetekkel próbáljuk megfelelő információkhoz juttatni tagjainkat.

Stratégiai partnerünk a BOKIK, a kamarával együtt a megye gazdaságfejlesztési folyamatainak helyes irányultságát próbáljuk modellezni, illetve változtatási javaslatainkat összehangolni.

Miskolc az MJV, a BOKIK és a VOSZ Megyei Szervezete hármas együttműködési megállapodással rendelkezik, egyfajta gazdasági tanácsadó szerepet töltünk be a Kamarával, a mostani polgármesterváltás után ezt az együttműködést szeretnénk tovább folytatni.

Részt veszünk a megye több gazdaságfejlesztési paktumában, a két legfontosabb a Miskolci Gazdaságfejlesztési Paktum, illetve a Megyei Gazdaságfejlesztési paktum, az itt végzett munkát jövőre is tovább folytatjuk.

– Hogyan látja, milyen területeken erősödött a VOSZ az elmúlt években?

– Erős, 13 fős elnökségünknek köszönhetően elsősorban érdekérvényesítő képességünk javult sokat, illetve a tagjainkat információval ellátó csatornáinkat sikerült pozitív irányba fejleszteni.  A későbbiekben is igyekszünk minden olyan döntési folyamatban ott lenni, ahol vállalkozókat érintő kérdések merülnek fel.

– Mi szükséges ahhoz, hogy Miskolc és a régió erőteljesebben fejlödjön? Mely ágazatokban dolgozók számíthatnak leginkább a piaci helyzetük megerősödésére?

– A Miskolci Egyetem révén rengeteg képzett fiatal kerül ki a munkaerőpiacra, arra kellene még jobban figyelni, hogy ezek a fiatalok a megyében találják meg a munkahelyüket. Ehhez az szükséges, hogy a helyi cégek és a később betelepülő vállalkozások magas szakértelmet igénylő munkahelyeket kínáljanak, olyan feltételekkel, hogy ez a frissen végzett mérnökök, informatikusok számára vonzó legyen. Tehát a magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok betelepülésére van elsősorban szükség. A vegyipar és az építőipar most húzóágazat a megyénkben, a MOL Petrolkémia és a Borsodchem további fejlesztéseket ígért, ezek sok munkaerőt igénylő területek lesznek a későbbiekben is.

– Hogyan lehetne bővíteni a VOSZ megyei tagságát?

– A sablon válasz erre az, hogy szolgáltatásaink bővítésével. Ez igaz, a Széchenyi Kártya Program nagy húzóerő és vannak más hasznos szolgáltatásaink is. Véleményem szerint azonban kis szemléletformálásra is szükség lenne, mert a vállalkozások vezetőinek fel kellene ismernie, hogy amikor olyan jogszabályváltozások érkeznek, amelyek őket hátrányosan érintik, csak az érdekképviseletekhez fordulhatnak segítségért. Éppen emiatt tagként kellene erősíteniük, támogatniuk minket. Egyébként tagsági létszámát tekintve látható, hatékony általános vállalkozói érdekképviselet a megyénkben a VOSZ-on kívül nem igazán látható. De ebben a szemléletformálásban további feladataink vannak.

– Mivel lehetne segíteni a mikrovállalkozásokat?

– Ez elsősorban a kormány feladata lenne: szükséges az adminisztrációs és az adóterhek nagyarányú csökkentése. Annak fényében, hogy a számok azt igazolják: a szociális hozzájárulás csökkentése fehéríti a gazdaságot és a kieső bevétel ellenére mégis hatalmas adóbevétel többletet eredményez, nyugodtan bátrabban is csökkenthetnék a szocho-t. A mikrovállalkozások alultőkésítettek és nagyon nehezen tudják a szükséges fejlesztéseiket megvalósítani, ezért versenyképességük messze elmarad külföldi vetélytársaiktól, így nem is nagyon merészkednek az országhatáron túlra. Bár erre már vannak programok, de célzottan tovább kellene segíteni őket. A VOSZ a maga részéről elsősorban érdekképviselettel, tájékoztatással, oktatással, információs rendezvényekkel és a már említett Széchenyi Kártya Programmal segíti a mikrovállalkozásokat.

– Mekkora gond a megyében a családi vállalkozásoknál a generációváltás kérdése, miben segít a VOSZ?

– Természetesen ez jelentős probléma, amelyre kormányzati szinten is keresik a megoldásokat, készítik hozzá a jogszabályokat. A VOSZ elsősorban a felkészítésre, tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt: felhívjuk a vállalkozók figyelmét a problémára, hogy időben foglalkozzanak az utód kinevelésével. Távlati lehetőség a bizalmi vagyonkezelés intézménye is, de ez még nem kiforrott lehetőség Magyarországon.

– A VOSZ országos szervezetének elnökhelyetteseként mit tart a következő évek legfontosabb feladatainak?

– A kormányzattal jelenleg kiváló a kapcsolatunk, elsősorban az ITM és a Pénzügyminisztérium szakembereivel folyamatosak a szakmai egyeztetések. Folyamatosan begyűjtjük tagvállalatainktól a vállalkozásaikat érintő legfőbb problémákat és a minisztérium szakembereivel keressük a megoldásokat. Ezt a fontos kapcsolatot szeretnénk a későbbiekben is megtartani, erősíteni. Tovább erősítenénk kapcsolatainkat bel- és külföldi együttműködő partnereinkkel, igyekszünk elősegíteni sok más mellett a Széchenyi Kártya Program további fejlődését, szeretnénk még hatékonyabban segíteni a megyei elnökeink munkáját, szeretnénk végrehajtani a vállalkozók érdekében egy komoly pályázatot, növelni a tagjaink számát és minden megyében segíteni a Prima rendezvények ugyanilyen magas színvonalú lebonyolítását.

(A minap.hu fotója a miskolci Prima gálán készült.)