Ádám Imre: egy kiválasztódási folyamatnak lehetünk a szemtanúi

2022. 03. 28., 15:59

„A válság áldozatai azok lehetnek, akik nem megfelelően menedzselték a problémákat, akik nem kellő hatékonysággal és termelékenységgel dolgoznak. Viszont azok a vállalkozások, amelyek a mostani akadályokon át tudnak jutni, azok megerősödve léphetnek tovább.”

Jelenleg egy kiválasztódási folyamatnak lehetünk a szemtanúi, amelynek vannak és lesznek áldozatai, de akik túlélik a nehézségeket, megerősödve léphetnek tovább – mondta el Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke a boon.hu-nak adott interjúban.

Nehéz idők

2021-et a gazdasági élet szereplői sokk-hatásként élték át, tevékenységüket egyértelműen a járványhelyzetre adott válaszok és a kiútkeresés határozta meg. Azok a cégek, amelyeknél az alapanyag és a felvevőpiac rendben volt, normális üzemmenetben tudtak működni. Akik viszont kiszolgáltatottak voltak a nemzetközi ellátási láncoknak, súlyos helyzetbe kerültek, és ahogy tapasztaljuk, kiegyensúlyozott működésük máig nem állt teljesen helyre. A második hullámot követő gazdaságfenntartó és vállalkozásokat segítő kormányzati intézkedések sok kisebb munkáltató számára a túlélést és a munkaerő megtartásának lehetőségét jelentették – összegezte a tavalyi tapasztalatokat Ádám Imre, aki szerint jelenleg egy kiválasztódási folyamatnak lehetünk a szemtanúi. A válság áldozatai azok lehetnek, akik nem megfelelően menedzselték a problémákat, akik nem kellő hatékonysággal és termelékenységgel dolgoznak. Viszont azok a vállalkozások, amelyeket a mostani akadályokon át tudnak jutni, azok megerősödve léphetnek tovább. A legrosszabbat megtapasztalva pedig képesek lesznek a fejlődésre.

Pályázatok

Számos pályázat jelent meg, ami a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, a termelékenység növelésére, a hatékonyabb energiafelhasználásra biztatta a vállalkozásokat. Ezekért a forrásokért várakozásokon felül jelentkeztek, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások tisztában vannak azzal, mi a kulcsa a fennmaradásuknak és a fejlődésük. A júliusban kiírt technológiaváltó pályázat 100 milliárdos kerete például néhány perc alatt kimerült. Az ebből kialakult feszültséget jelezte a VOSZ a kormányzatnál, és el tudtuk érni, hogy a duplájára emeljék az elérhető forrást – emlékeztetett az elnök.

Széchenyi Kártya Program

A járványhelyzet üzleti nehézségeinek áthidalására és a fejlesztési elképzelések megvalósítására több ezer mint 1000 milliárd forint hitelt folyósítottunk a vállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Program keretében. Most, hogy a piaci hitelek egyre erőteljes emelkedésbe kezdtek, nálunk még mindig 1-2,5 százalékon áll a hitelmutató, de elkerülhetetlen lesz ennek is az emelkedése. Az állami támogatásnak köszönhetően azonban várhatóan továbbra is olcsóbb lesz, mint a piaci hitelek – hangsúlyozta Ádám Imre.

Minimálbér-emelés

Az emelést a munkaerőhiány és az infláció emelkedése megkövetelte. A vállalkozásoknak meg kell tudni tartaniuk a dolgozóikat, ehhez pedig szorosan hozzátartozik a keresetek emelése. Sőt, még ennél is tovább kellett menniük, a munkaadóink nagy többsége a béren felül is jelentős mértékű juttatásokat kínál. A vállalkozói érdekképviselet azt az elvárást közvetítette a tavalyi bértárgyalásokon, hogy az emelés ellentételezéseként a kormányzat csökkentse a bérre rakódó munkaadói járulékokat. „Elértük, hogy a szociális hozzájárulási adó 4 százalékkal lett kevesebb, a kisvállalkozói adó pedig 1,5 százalékkal. Ezzel a megállapodással a vállalkozásokat nem érte veszteség, a bérkiadásaikat az adócsökkentés nagyjából kiegyenlítette” – vonta meg a bértárgyalások mérlegét Ádám Imre.

Rögzített energiaár

A kormány a 10 fő alatti vállalkozásokat beemelte a lakossági rögzített energiaárat fizetők körébe, ami valóban segítséget jelent. A többi vállalkozással viszont a villamos energia kereskedők egyoldalúan közölték a háromszoros árat, köztes megoldásra nem voltak hajlandóak. A vállalkozások így arra kényszerültek, hogy ezt a költségnövekedést áthárítsák a megrendelőikre. A VOSZ folyamatosan napirenden tartja, hogy a 10 fő fölötti vállalkozásoknak is dobjanak mentőövet, mert jelentős számú csőd lehet a következménye a kontrollálatlanul emelkedő energiaáraknak – hangsúlyozta az elnök.

Új stratégia a VOSZ-nál

Ádám Imre elmondta: jelenleg is folyik a szervezet 2022–2026 közötti stratégiájának kidolgozása. A VOSZ a szakmai érdekképviselet hatékonyabb működtetését kívánja még inkább előtérbe helyezni, de szorosabban szeretnének kapcsolódni a kormányzati szereplőkhöz is, hogy a vállalkozók érdekeit még közvetlenebbül tudjuk eljuttatni a döntéshozókhoz. Erősíteni akarják emellett a VOSZ szolgáltatói jellegét. Létrehoznak egy digitális platformot, amely online inkubációs házként működik majd a vállalkozások számára, ahonnan el tudják majd érni a szervezet valamennyi szolgáltatását, beleértve az állami rendszereket is. Természetesen folytatódik a Prima díjak sorozatát is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS