Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a Vállalkozók Napja ünnepséget december 1-jén Budapesten a Művészetek Palotájában.
A kormányzattal a gazdaságpolitikáról jó és konstruktív együttműködés zajlott az elmúlt 13 évben – mondta nyitóbeszédében Eppel János, az idén 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke. „2010 óta olyan kormány van, amely nem megszorításban, hanem gazdaságélénkítésben és beruházásokban, munkalapú társadalomban gondolkodik. Az elmúlt időszak kézzelfogható eredménye az adók és járulékok csökkentése.” – fogalmazott. A VOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság fejlődésének szűk keresztmetszete a munkaerő és az energia kérdése. A VOSZ a külföldi munkaerő helyett a belső tartalékok mozgósítását és a képzést támogatja.
Eppel János különösen jeles ünnepnek nevezte a napot, hiszen a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés egyhangúan december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjának nyilvánította, ezzel kifejezve, hogy egyöntetűen támogatják és elismerik a munkájukat. Emlékeztetett, hogy áldozatvállalás nélkül nem lehet sikereket elérni. A rendszerváltáskor erkölcsi és anyagi kockázatot is vállalva fogtak a munkába, sokszor családi vagyonukat, megtakarított pénzüket feltéve egy lapra. Ehhez párosult a hit és a kitartás, az önbizalom, mert ezek nélkül nem lehet szakmai közösséget építeni. A közösségépítésben a kezdetektől partner volt Demján Sándor kezdeményezésére a VOSZ. „Az összefogás erejére és a kitartásra a következő években még nagyobb szükség lesz” – mondta Eppel János.
A VOSZ elnöke kitért a szövetség legerősebb szolgáltatására, a Széchenyi Kártya Programra, amelyet 21 éve ugyancsak Demján Sándor indított útjára. A KAVOSZ Zrt. által koordinált program ma a magyar vállalkozók legnagyobb segítsége a finanszírozásban, az ország 130 pontján élő kapcsolatot teremtenek az irodákban a vállalkozókkal. „Közösen építjük a jövőt, a VOSZ ehhez új partnereket keres és partnerséget kínál” – szögezte le Eppel János.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is a partnerség és összefogás fontosságát hangsúlyozta a beszédében. Az Orbán-kormány és az MKIK együttműködéséről azt mondta, hogy az „szemérmetlenül jól működik”, például „Európa egyik legjobb szakképzőrendszerét hozták létre meglehetősen nagy ellenszélben”. A munkaerőkérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy itthon kell boldogulni és dolgozni. Parragh László szerint készülni kell a jövő változásaira, foglalkozni kell a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a robotizáció kihívásaival, munka- és tudásalapú társadalmat kell építeni. Ehhez a munkához és a generációváltás problémáinak megoldásához a VOSZ segítséget kérte.
A magyar vállalkozók magánsikerei az ország közsikereinek előfeltételei, ezért a kormány nem irigy a vállalkozók tőkéjére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek, és „ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak” – ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon.
A kormányfő összefoglalta, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.
Felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát. Elmondása szerint a nagyvállalkozótól két dolgot tanult, az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker. A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. Megjegyezte: „A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket”.
Kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját. Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: a kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.
A vállalkozókat arra biztatta, hogy működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is kezdeményezzenek, tegyenek, indítványokat a kormánynak. A miniszterelnök beszéde végén „zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.
A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium újonnan alapította a Magyar Vállakozói Nagydíjat, amelyet posztumusz Demján Sándornak, a VOSZ örökös elnökének ítéltek. A Magyar Gazdaságért Díjat idén is négyen vehették át, ugyancsak négyen részesültek a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban. Az Év Vállalkozója Díjat 20-an érdemelték ki 2023-ban, közöttük 2 határon túli magyar vállalkozó.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
