A VOSZ és az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívására

A VOSZ és az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívására
2024. 03. 14., 08:40

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az Egyensúly Intézettel és a foglalkoztatáspolitika több neves szakértőjével közösen javaslatcsomagot dolgozott ki a külföldön dolgozó magyarok hazahívására – jelentették be a VOSZ konferenciáján 2024. március 13-án a budapesti Bálna Rendezvényközpontban.

„Együtt gondolkodás a hazai munkaerőpiaci tartalékról” címmel rendezett telt házas szakmai konferenciát a VOSZ. A rendezvény nyitóelőadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy a kormány változatlan célja a 85 százalékos foglalkoztatási ráta elérése, amivel az Európai Unióban a TOP 3-ba lehet kerülni, és ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország elérje az uniós fejlettségi szint 90 százalékát.

Nagy Márton közölte, hogy a kormány a témakörben együttműködik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelyektől már több hasznosítható javaslat érkezett. Mint fogalmazott: a kormány sikeresen tért át a segélyalapú társadalom helyett a munkaalapú társadalom gyakorlatára, amihez a feladatát teljesítő közmunka program is hozzásegített. A célt elsősorban a magyar munkavállalók foglalkoztatásával kell elérni, azonban külföldi dolgozók is szükség van szigorúan szabályozott keretek között. Idén 65 ezer külföldit lehet foglalkoztatni, s ezt folyamatosan ellenőrizni fogják.

Magyarországon ma 4,7 millió a foglalkoztattok, a versenyszférában stabilan 50 ezer az üres álláshelyek száma. A foglalkoztatás terén a középkorúak csoportjában jól állunk uniós összevetésben, azonban a 15-24 évesek körében 7,7 százalékkal elmaradunk az EU átlagától. Viszont minden képzettségi kategóriában – a nőket és a férfiakat is figyelembe véve – uniós átlag fölött teljesítünk.

A munkaerőpiac kihívásai között említette az új technológiák átültetését a miniszter, megjegyezve: a képzési kínálat szűkös, nem képes elég gyorsan reagálni a gazdaság igényeire. Szakértők szerint a hazai munkaerőpiacon ma 300 ezer fő a tartalék, köztük jelentős számban vannak a 15-24 év közöttiek, jellemzően a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Nagy gondok vannak a munkaerő mobilitási hajlandóságával, ezért a kormány a lakhatás megkönnyítésére új programot dolgoz ki, amelyről a közeljövőben megjelennek a részletek.

Már most is működnek a munkanélküliség csökkentését szorgalmazó programok, valamint 2024. januártól a Generációváltást elősegítő program, illetve az Ifjúsági Garancia Plusz Program, utóbbi áprilisban indul 200 milliárd forintos keretösszeggel, a 30 év alattiakat célozva meg. Az ország munkaerő-tartalékát a kormány 300 ezer főre becsüli az alábbi megosztásban: rövid távon elhelyezhető álláskeresők (40 ezer fő), képzést követően jó eséllyel elhelyezhető álláskeresők (50 ezer fő), komplex segítséget, fejlesztést igénylő álláskeresők (150 ezer fő), munkavállalási korú inaktívak, akik képessé tehetők és motiválhatóak a munkába állásra (60 ezer fő).

A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban azt közölte, hogy itthon az EU-s és a Visegrádi 4-ek összehasonlításában is alacsonyabb az arányuk a munkaerőpiacon, vagyis nincs szó arról, hogy a magyarok elől elvennék a munkát, mert aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál munkát. Vannak olyan szakmák, amelyekben nem lehet külföldit alkalmazni, és a tervek szerint ezt a tilalmat kiterjesztik az állami szférára is – hangsúlyozta Nagy Márton.

Eppel János, a VOSZ elnöke köszöntőjében megerősítette, hogy a tavaly 35. születésnapját ünneplő VOSZ-nál változatlanul kulcskérdés a munkaerő kérdése. Emlékeztetett rá, hogy a forráshiányos időkben az MKIK-val közös Széchenyi Kártya Program az indulás óta eltelt 21 évben mintegy 8000 milliárd forint hitelkihelyezéssel és 550 ezer hitelszerződéssel büszkélkedhet. A hitelek 70 százalékát vidéken vették fel a vállalkozók a VOSZ idén is bővülő irodahálózatának bevonásával.

A VOSZ elnöke beszámolt róla, hogy tavaly nagyszabású igényfelmérést végeztek a vállalkozók között, pontosan látják a legsürgetőbb feladatokat, jelenleg a szakértők több elemből álló rendszert építenek, hogy célirányosan, az eddigieknél hatékonyabb eszközrendszerrel bővítsék a szövetség szolgáltatási portfolióját. A VOSZ folytatja az együtt gondolkodást a Kamarával, az új rendszerek bevezetésében kezdeményező, katalizátor szerepet kíván játszani. Nem a külföldi munkavállalás kérdéseire kívánnak koncentrálni, hanem a magyar belsős tartalékokra, ehhez programot készítenek, együttműködő partnereket hívnak nem csak a munkáltató, hanem a munkavállalói és szakszervezeti oldalról is. „Programunkhoz várjuk a csatlakozókat” – jelentette ki Eppel János.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, az Ügyvezető Elnökség foglalkoztatáspolitikáért felelős tagja köszöntőjében fontosnak nevezte, hogytavalyminden politikai felhang nélkül végezték el a vállalkozói helyzetfelmérést, különböző területek szakembereivel együttműködve, köztük jogszabályalkotókkal is. Az Egyensúly Intézettel közösen végzett kutatások révén a VOSZ megalapozott javaslatokat tud tenni a munkaerőpiaci tartalékok mozgósítására, és ezt nem csak a saját tagvállalatainak fogja kommunikálni.

Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy a vendégmunkások alkalmazása indokolatlan félelmeket keltett az utóbbi időben – tekintettel a vendégmunkások alacsony arányára, összehasonlítva a régió más országaival –, ezért fontosnak tartja, hogy a hazai belső tartalékok kérdésével foglalkozzon többet a sajtó. Gazsi Attila reményét fejezte ki, hogy munkaerőpiaci javaslataikkal érdemben foglalkoznak majd a döntéshozók, a további szakmai munkához a VOSZ a jövőben is partner lesz.

Forgács István romaügyi szakértő „A megújuló munkaerő a felzárkózó térségekben és térségi felnőttképzési stratégiák” című előadásában leszögezte, hogy a gazdaságfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás nem választható el egymástól. Úgy ítélte meg, hogy a kormány 2010-től elvégzett munkájának eredményeként a hátrányos helyzetű közösségek fiataljai közül is egyre többen munkába álltak. A szakképzés kilátásait hosszútávon bíztatónak látja, ehhez valós segítség lenne „rugalmas tanulási utak” kijelölése. Mint fogalmazott: szükséges a szakképzés és felnőttképzés egyértelmű különválasztása.

A romaügyi szakértő szerint van használható, eddig nem mobilizált munkaerő a felzárkózó térségekben, de a jelentős fluktuáció elleni küzdelem nem lesz könnyű. „A használható munkaerőnek nem elég nemzetinek, hanem lokálisnak vagy térséginek is kell lennie, az a helyzet, hogy sokan nem akarnak az ország másik végébe elköltözni. Hogy ez megváltozzon, ahhoz mentális segítségre is szükség van. A felzárkózó téréségek problémája nem csak cigánykérdés” – húzta alá Forgács István. A szakértő úgy látja, hogy visszaszorulóban a munkaerőpiaci diszkrimináció, a „kevesebbet ér a hátrányos helyzetű vagy roma munkaerő” előítéletes gondolkodás. Fontosnak nevezte a CSR újra értelmezését, a cégvezetők szemléletváltását, a gondolkodásmód változását.

Hogy mivel kell segíteni? – tette fel a kérdést. Az alapkompetenciák fejlesztésével, mentálhigiénés tanácsadással egyéni, család és csoport szinten, közelebb lehetne kerülni az ügy megoldásához állami munkásszálló-fejlesztési programmal, állami toborzó ügynökhálózat kiépítésével a hátrányos helyzetű térségekben. Javasolt egy jól átgondolt állami inkasszómoratórium, illetve inkasszókedvezmény bevezetését. Ezekkel a lépésekkel szerinte reálisan 20-30 ezer hátrányos helyzetű inaktív személyt lehet behozni, vagy visszahozni a munka világába.

Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza az 55 éven felüliek munkaerőpiaci aktivitásának előmozdításáról tartott előadást a VOSZ-szal közösen készített tanulmányt bemutatva. Mint mondta: a baby-boomer generációnak kiemelten fontos a munkahelyi biztonság, az egészség, a kiszámíthatóság, könnyen azonosíthatóak az igényeik és az elvárásaik.

Magyarországon 3,1 millió 55 év feletti él, jelentős a 65-69 évesek aránya. Jóval kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint amennyien nyugdíjba mennek, ennek a tendenciának a megfordítása elemi érdek. A munkaerőpiacról évente 140-180 ezren vonulnak ki ebből a korosztályból, ráadásul 2040-től gyorsuló ütemben emelkedik majd a munkaerőpiacról az idősödés miatt kilépők aránya. Ugyanakkor az utóbbi években megfigyelhető a szépkorúak aktivizálódása.

Az Egyensúly Intézet modellszámítása szerint a következő 5 évben évi 25 ezer „55+-os munkavállalót” lehetne foglalkoztatni, és mindez a 2028-ig tartó időtartamban 2250 milliárd forinttal magasabb nominális GDP-t eredményezhetne.

Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökeaz atipikus szövetkezeti foglalkoztatási lehetőségeket ismertette, felhívva a figyelmet ezek növekvő szerepére. Megjegyezte, hogy a munkaerőpiacon az Európai Unió elszívó hatása ma is jelentős, új technológiák bevezetése lehet a kulcs a fejlődéshez és a dolgozók itthon tartásához.Aszövetkezetek közösségeket építenek, dinamizálják a munkaerőpiacot, új eszközöket vonnak be. Ma 1 betöltetlen álláshelyre 4 jelölttel lehet számolni, a magas szaktudást igénylő pozíciókra azonban úgymond „nem tolonganak” a jelöltek.

Csizmadia Gábor a munkaerőpiaci helyzetet elemezve elmondta, hogy Magyarországon 1 millió 16-24 közötti fiatal él, 465 ezer a munkaképesek száma, 124 ezren aktív iskolaszövetkezeti tagok, plusz a KSH még számon tart 270 ezer foglalkoztatottat. A munka világába akár 50 ezren is bevonhatóak, mert egyre növekszik a munkavállalási kedvük, nagy előnyük, hogy rendelkeznek az új technológiák ismeretével. Fontos a gyesen/gyeden lévők (újbóli) foglalkoztatása, ők 128.800-an vannak, a szövetkezeti tagok száma most 4.700 fő.

A 65-72 éves korosztályban 1 millióra tehető a munkaképesek száma, közülük 120 ezer a foglalkoztatott és 18 ezren nyugdíjas-szövetkezetekben tagok. Bár az IT világában – digitalizáció, internet, online tér – sokszor nem mozognak otthonosan, tapasztalatukkal sokat segíthetnek a cégeknél.

Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója ismertette a VOSZ-szal közösen kidolgozott szakpolitikai javaslatcsomagjukat a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívására, Kenyeres László, az Egyensúly Intézet projektmenedzsere pedig a külföldön dolgozók körében végzett felmérésről beszélt.

Szakpolitikai javaslatcsomag fő irányai a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívására

Célzott hazatérési támogatással ösztönözzük a hiányszakmában dolgozó munkavállalók hazatérését!

Az állam adóteher-könnyítéssel ösztönözze a külföldről hazatérők foglalkoztatását!

Papírmentes, digitális államot 2030-ra!

Ahol csak lehet, automatizáljuk a bürokráciát!

Vonjuk be a hazatérő magyarokat a hazai foglalkoztatási és átképzési programokba!

Az állam támogassa a hazatérők családi reintegrációját!

Támaszkodjunk a külföldi magyar közösségek szervezeteire a magyarok hazacsábításában!

Általános országimázs-kampány helyett adatalapú kommunikációt!

A városok is aktívan vegyenek részt a külföldön dolgozók hazahívásában!

A tartós munkaerőhiánnyal szembesülő városok indítsanak saját, célzott hazatérési programokat!

Külföldön az ENSZ 2020-as adata alapján 714 ezer Magyarországon született magyar élt, közülük 321 ezer a munkavállaló. Az utóbbi évtizedben a kint dolgozók átlagosan a magyar GDP 2,2 százalékát utalták haza. Az Egyensúly Intézet prognózisa szerint a hazatérők aránya 10-12 százalékra tehető, így a modellszámítások szerint, a kint dolgozók negyedének hazatérése esetén, közel 1000 milliárd forint is „haza érkezne”, azaz ennyivel növelné a gazdaság teljesítményét.

A rendezvény zárásaként Kozák Ákos moderálta azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyen a korábban elhangzottakra reflektáltak a résztvevők.

Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy ítélte meg, hogy a következő években 300 ezer új munkavállalóra lesz szüksége a gazdaságnak, 85-90 ezren viszonylag gyorsan bevonhatók lesznek a különböző programok hatására, 100 ezer regisztrált álláskeresőnél viszont néhány évre is szükség lehet, hogy tartósan munkába álljanak. A jelenlegi 70 ezer közfoglalkoztatotti számot ideálisnak tartja, a programból korábban a munkaerőpiacra kerültek ugyanakkor többnyire hasznos tapasztalatokat szereztek munkakultúrából. Tavaly nagyon népszerű volt a munkabér növelését célzó kapacitásbővítési program a hátrányos helyzetűek támogatására. Az államtitkár emlékeztetett, hogy az uniós forrásokra épülő GINOP Plusz program felerészben vállalkozás-fejlesztésre kínál forrást. Megjegyezte, hogy támogatják a vármegyék kezdeményezéseit, kiemelte Baranyában a „Maradj helyben, fiatal!” projektet. Leszögezte, hogy a felnőttképzésnek prioritást kell élveznie, valamint a kkv-k hatékonyságnövelését támogatni szükséges.

Reguly Márta, a PwC HR Tanácsadási csapat vezetője az idősek foglalkoztatásával kapcsolatban elmondta, hogy ismét kibontakozóban van a „vissza a munka világához” trend, részben a megélhetéshez szükséges költségek miatt. Más korosztályokat segíteni kell a karrierépítésben, illetve a szakmaváltásban, érdemes ösztönözni a vállalkozásokat, a nagyobb költséggel járó betanításra. Fontosnak tartja a szociális ellátórendszerek fejlesztését és a kismamák visszatérését a munkahelyekre. Szerinte a külföldön dolgozók hazacsábítása úgy is hasznos lehet, ahogyan azt az írek csinálják, akik nem feltétlenül a hazahívást szorgalmazzák, hanem a külföldön dolgozók kapcsolatrendszeréből kívánnak profitálni a hazai gazdaság számára. Jó példaként említette Litvániát is, ahol az utolsó éves egyetemistákat kötik össze vállalkozásokkal.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke felhívta a figyelmet az átképzési programokra, bár a munkáltatók egy része erre nem szívesen költ. Tapasztalata szerint a hátrányos helyzetű munkavállalóknál a fiatal roma lányok el tudnak helyezkedni például a vendéglátóiparban, a turizmusban és a szolgáltatási szektorban, de ez nem mondható el a fiatal roma fiúkról, és főleg nem az idősebbekről. A LIGA Szakszervezetek a kezdettektől támogatta a nyugdíjas szövetkezeteket, mert kiváló munkát végeznek. Ugyancsak kezdeményezői és támogatói voltak a mentorprogramoknak. Egyetértett azzal, hogy Magyarországon gond van a munkaerő mobilitásával, ugyanakkor javasolta, hogy a vállalkozások is legyenek mobilak, mérjék fel a piacot, és kezdjenek dolgozni ilyen térségekben is. Erősíteni kell a munkavállalói jogokat és új települési foglalkoztatási paktumokat kell kötni – javasolta Mészáros Melinda.

Polgár Gergely, az Auchan Magyarország cégvezetője elmondta, hogy cégüknél a közel 6 ezer foglalkoztatott 21 százaléka 55 évnél idősebb, 53 százalékuk pedig 45 évnél idősebbek. Figyelnek a kékgallárosok megszólítására, ha kell, rugalmas időbeosztást biztosítanak. Külön kiemelte az idősebbek hivatásszeretetét. Úgy látja, a munkába járás támogatása kulcskérdés, mert Magyarországon „nulla a mobilitás, saját költségen a szomszéd faluba se járnak át dolgozni az emberek”. Szerinte a 65 pluszosokat érdemes tanácsadói munkakörben foglalkoztatni, hogy tapasztalataikat átadják. Mindenképp támogatja a munkáltató által fizetett egészségcsomag bevezetését a dolgozók számára.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS