Párizsban tanácskoztak az OECD-országok KKV és Vállalkozási Miniszterei, hogy megtárgyalják, miként segíthetik a vállalkozásokat válságállóbbá tenni.
A 2018 óta első ízben megtartott miniszteri tanácskozást az OECD Gazdasági Tanácsadó Testülete (BIAC) által szervezett nemzetközi kutatás és egy különleges szakmai fórum előzte meg, amelyet Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke, a BIAC KKV Bizottságának vezetője elnökölt.
A KKV Miniszteri Konferencia azért kiemelkedő, mert az OECD országok a világ GDP-jének 65 százalékát képviselik, és egy ilyen fórum lehetőséget ad évekre előre meghatározni a szakpolitikai irányokat.
„A kkv-k folyamatosan sok kihívással küzdenek, amelyek között a zöld és digitális technológiák bevezetése, a válságállóság, a pénzügyi stabilitás és a mentális egészség is nagyon jelentős szerepet játszik. A cégvezetők 48 százaléka nem biztos benne, hogy túlélne még egy Covid-szerű válságot, így nagy jelentősége van, hogy a miniszteri szintű döntéshozók mellett az Európai Bizottság, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet), az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete), a Világbank, az Európai Fejlesztési Bank és számos meghatározó nemzetközi szereplő, valamint maguk a vállalkozók bevonásával tudtuk átbeszélni az aktuális kihívásokat” – tájékoztatott Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke.
A miniszterek ülését előkészítő, a BIAC KKV Bizottsága által szervezett konferencia különlegességét és a diskurzus erejét annak színessége adta – hiszen jelen volt többek között az új-zélandi, a maláj, a litván és a portugál miniszter mellett a Nemzetközi Kamara (ICC), a Business Europe és a washingtoni székhelyű Global Entrepreneurship Network képviselője, vállalkozói oldalról pedig például a Ferrari korábbi marketing igazgatója is, aki ma már saját kkv-ját, marketing ügynökségét vezeti.
Az egyes témákat közel 200 magasrangú vendég vitatta meg, a három fő tématerület kérdéseit egy-egy miniszterből, nemzetközi szakértőkből és vállalkozókból álló panelbeszélgetés nyitotta meg.
„A miniszteri konferenciát megelőzően készítettünk egy globális kérdőíves kutatást, amelynek keretében az OECD országok kis- és középvállalkozói mondták el, hogy milyen területeken van szükségük támogatásra. Ezt a speciális háttéranyagot, valamint a „KKV Stakeholder” konferenciánk összefoglalóját bemutattuk a OECD Miniszteri ülésen, amely így megalapozta a tanácskozást” – számolt be Kovács Patrik.
„Remek volt látni, hogy előtérbe kerültek égető, de kevésbé tárgyalt témák is, mint például a vállalkozók mentális egészségének fontossága és támogatása. Több ország minisztere is bemutatott programokat és jó gyakorlatokat ebben a témában. A tanácskozáson konklúzióként azt találtuk, hogy a vállalkozók nagyon magányosak, különösen a Covid óta folyamatosan kihívásokkal küzdenek, és ezt nem igazán tudják kivel megosztani, amit alátámasztott a kutatásunk is. Ezért is van kiemelten fontos szerepe az érdekképviseleteknek, ahol a vállalkozók közösségben át tudják beszélni és megosztják egymással speciális kihívásaikat, amelyeket az érdekképviseleteknek a kormányzat felé tolmácsolni is tudnak, ahogyan ezt teszi a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is immár 35 éve” – tette hozzá a VOSZ társelnöke.
A BIAC feladata az üzleti élet hangját képviselni az OECD folyamataiban és döntési mechanizmusaiban, közel 9 millió vállalkozást képviselve világszerte. A miniszteri értekezlet apropójára készített „Looking for the New Normal 2.0” kutatás sok értékes információval szolgált. Meglepő adat: a cégek fele tartja úgy, hogy a piaci bizonytalanságok akadályozzák leginkább a Covid-járvány előtti termelési szintre való visszatérést, pozitív azonban, hogy a cégek 95 százaléka fontosnak tartja a zöld és digitális technológiák bevezetését, azonban egyharmaduk forráshiánnyal küzd ezen folyamatok elindításához.
A válaszokból az is kiderült, hogy a vállalkozások majdnem 60 százaléka rendkívül fontosnak, míg 27 százaléka nagyon fontosnak tartja a munkaerő mentális egészségét, amely szerintük szorosan összefügg a vállalkozás sikerességével is.
Arra a kérdésre pedig, hogy mely okok járulnak hozzá leginkább a stresszhez, a munka/magánélet egyensúlyának hiányát (40 százalék), a megnövekedett ráfordítási költségeket (36 százalék) és a képzett munkaerő megtalálásának nehézségeit (33 százalék) említették leggyakrabban.
A fenti számokkal alátámasztva a miniszteri tanácskozáson Kovács Patrik rávilágított, hogy emberközpontúbb szabályozásokra és folyamatos támogatásra van szüksége a kkv-knak, valamint a jól működő és fókuszban lévő pénzügyi támogatások mellett – amilyen a magyar Széchenyi Kártya Program is –, ideje a vállalkozókat terhelő mentális és stressz faktorokra is odafigyelni.
Az OECD KKV Miniszteri Konferencia záróbeszédében elhangzott az is, hogy a kkv-kat és a vállalkozókat az üzleti diskurzus középpontjába kell emelni, számukra a nagyobb vállalkozásokkal egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, mivel a kisebb szervezet miatt a szabályozások aránytalanul terhelik a kisvállalkozásokat a nagyokhoz képest.
„Ehhez pedig elengedhetetlen a hozzáférhető és tehermentes szabályozási környezet, valamint az ellenálló képesség és a fenntarthatóság közötti kapcsolat értelmezése” – hangsúlyozta Ginny Andersen, Új-Zéland kisvállalkozási minisztere, az OECD KKV Miniszteri ülés elnöke, aki azt is hozzátette, hogy „számos kormányzati intézkedés, köztük a finanszírozás biztosítása és a bürokrácia csökkentése is jelentősen hozzájárulhat a célok eléréséhez”.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.