Az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a hazai lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is. A kovásszal készült termékek reneszánszukat élik, és egyre többen nyitottak a természetes alapanyagokból, adalékmentesen sütött kenyerekre, zsemlékre, kiflikre – mutat rá a szektort érintő tendenciákra a JÓkenyér és a Pulzus októberben készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatása.
A megkérdezettek 66 százaléka saját bevallása szerint alapvetően egészségesen táplálkozik, és az is biztató, hogy a további 23 százaléka a válaszadóknak változtatni szeretne a jelenlegi szokásain, és el akar mozdulni az egészségesebb ételek irányába. Csupán 6 százalék mondta azt, hogy eddig sem, és ezután sem törődik igazán azzal, hogy mit fogyaszt az asztalnál.
Arra a kérdésre, hogy mitől lesz igazán egészségesebb az étrendünk eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a kutatásba bevont emberek. A többség (80 százalék) a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását tartja a legfontosabbnak, ugyanakkor hasonlóan sokan (65 és 63 százalék) tették le a voksukat a rosttartalmú élelmiszerek, illetve a kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételek étrenden belüli jelentősége mellett.
Ennek a megközelítésnek köszönhetően az adalékmentesség, a természetes alapanyagok és a hagyományos eljárással készülő pékáruk is egyre inkább felértékelődnek a magyar vásárlók körében – derül ki a JÓkenyér és a Pulzus friss felméréséből.
A válaszadók több mint fele szerint az adalékmentes kenyerek, zsömlék, kiflik fogyasztása mellett szól az, hogy azok testbarátnak minősülnek, természetes anyagokat tartalmaznak, jobb lesz tőle a közérzetünk, illetve az is, hogy jó minőségűek. A megkérdezettek közel egyharmada szerint pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeket a termékeket a gyerekek is bátran ehetik. A kutatás rávilágít viszont arra is, hogy még akadnak olyanok, akik az adalékmentességet úgy értelmezik, mint a pékek furfangját, hogy így drágábban adhassák el a termékeiket, vagy egyszerűen csak jó marketingfogásként használják a vásárlók megszólításakor.
„Örömteli előrelépést jeleznek a kutatás eredményei, mert ezek arra engednek következtetni, hogy most már a 18-65 év közti vásárlók az eddigieknél jobban figyelnek arra, hogy mit tesznek a kosarukba. Érdeklődnek a pékáruk összetevői iránt, alaposabban szemügyre veszik a friss kenyerek állagát, a csomagolt termékeken átböngészik az összetevők listáját, amelyek mindig csökkenő sorrendben szerepelnek a címkén” – hangsúlyozta Antal Emese dietetikus, szociológus.
Hozzátette: mindenképpen eljött az ideje annak, hogy a megszokások, a berögzült tradíciók helyett rászoktassuk magunkat azokra a pékárukra, amelyek az egészségünk megtartásához hozzájárulnak. Ennek megfelelően a fehér helyett érdemes a teljes kiőrlésű kenyeret választani, ami sokszor pénzügyi szempontból is kifizetődőbb, mert a nagy rosttartalmú kenyér jobban laktat, kevesebb is elég belőle, mint a búzakenyérből.
A JÓkenyér és a Pulzus kutatása rámutat arra is, hogy a válaszadók 42 százaléka szerint a jó kenyérnek nincs mellékzamata és semleges az íze. Jóval kisebb a sós (16 százalék), a savanykás (3 százalék), vagy az édes (2 százalék) kenyeret preferálók aránya, de az is látszik, hogy az egyedi ízek iránt (17 százalék) is sok hazai vásárló érdeklődik.
A válaszadók elég egyértelműen visszajeleztek a kutatásban arra, hogy természetes, adalékmentes kenyerek, pékáruk fogyasztása fontos a számukra. Ezt mutatja a körükben a kovásszal készült termékek privilegizálása. A megkérdezettek 64 százaléka számára igen is lényeges, hogy az asztalukra kerülő kenyér, zsemle vagy kifli természetes anyagokból - mint a kovász - és eljárással, utóbbi esetében lehetőleg hosszú érleléssel készüljön el. Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa és pékmestere Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmester szerint a kutatás eredményei arra is felhívja a figyelmet, hogy a pékeknek van még bőven tennivalójuk az ismeretterjesztés terén.
„A csomagolt pékáruk megítélése még elég vegyes a vásárlók körében. Csupán a válaszadók alig több mint egyharmada gondolja azt, hogy a csomagolt kenyér is lehet ugyanolyan jó, mint a polcról, frissen elvehető kenyérfélék. A megkérdezettek 55 százaléka pedig még nem igazán tesz különbséget a gyártók, a márkák, vagy a termékek közt és azt gondolja, hogy a műanyag zacskós kenyerek tele vannak tartósítószerrel, illetve védőgázzal őrzik meg állagukat. Holott a csomagolt kenyerek egyik előnye, hogy szerepel rajtuk, hogy miből készültek. Ezeket érdemes végigolvasni és mindig az összetétel alapján dönteni, mert széles a paletta, így vannak adalékmentes csomagolt kenyerek is a piacon” – hangsúlyozta a JóKenyér pékmestere, aki kiemelte azt is, hogy náluk minden pékáru adalékmentes és hagyományos eljárással készül.
Pozitív fejlemény viszont az, hogy a kutatásba bevont emberek alapvetően nyitottak az egészségesebb életmód, illetve az egészséges pékárukról szóló tájékoztatások iránt. A válaszaikból az derül ki, hogy döntően (70 százalék felett) a híroldalakat, a magazinokat és más médiumokat, illetve az interneten fellelhető tartalmakat átböngészve szoktak utánajárni az ezen a területen őket érdeklő témáknak.
Ugyanakkor a táplálkozástudományi állásfoglalások, illetve a pékboltok alkalmazottainak a felvilágosításai is egyre nagyobb szerephez jutnak náluk az egészséges péktermékekkel kapcsolatos információszerzésben.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.