A testbarát kenyerekre egyre többen voksolnak

2019. 11. 18., 15:30

Az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a hazai lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is. A kovásszal készült termékek reneszánszukat élik, és egyre többen nyitottak a természetes alapanyagokból, adalékmentesen sütött kenyerekre, zsemlékre, kiflikre – mutat rá a szektort érintő tendenciákra a JÓkenyér és a Pulzus októberben készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatása.

A megkérdezettek 66 százaléka saját bevallása szerint alapvetően egészségesen táplálkozik, és az is biztató, hogy a további 23 százaléka a válaszadóknak változtatni szeretne a jelenlegi szokásain, és el akar mozdulni az egészségesebb ételek irányába. Csupán 6 százalék mondta azt, hogy eddig sem, és ezután sem törődik igazán azzal, hogy mit fogyaszt az asztalnál.

Arra a kérdésre, hogy mitől lesz igazán egészségesebb az étrendünk eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a kutatásba bevont emberek. A többség (80 százalék) a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását tartja a legfontosabbnak, ugyanakkor hasonlóan sokan (65 és 63 százalék) tették le a voksukat a rosttartalmú élelmiszerek, illetve a kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételek étrenden belüli jelentősége mellett.

Ennek a megközelítésnek köszönhetően az adalékmentesség, a természetes alapanyagok és a hagyományos eljárással készülő pékáruk is egyre inkább felértékelődnek a magyar vásárlók körében – derül ki a JÓkenyér és a Pulzus friss felméréséből.

A válaszadók több mint fele szerint az adalékmentes kenyerek, zsömlék, kiflik fogyasztása mellett szól az, hogy azok testbarátnak minősülnek, természetes anyagokat tartalmaznak, jobb lesz tőle a közérzetünk, illetve az is, hogy jó minőségűek.  A megkérdezettek közel egyharmada szerint pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeket a termékeket a gyerekek is bátran ehetik. A kutatás rávilágít viszont arra is, hogy még akadnak olyanok, akik az adalékmentességet úgy értelmezik, mint a pékek furfangját, hogy így drágábban adhassák el a termékeiket, vagy egyszerűen csak jó marketingfogásként használják a vásárlók megszólításakor.

„Örömteli előrelépést jeleznek a kutatás eredményei, mert ezek arra engednek következtetni, hogy most már a 18-65 év közti vásárlók az eddigieknél jobban figyelnek arra, hogy mit tesznek a kosarukba. Érdeklődnek a pékáruk összetevői iránt, alaposabban szemügyre veszik a friss kenyerek állagát, a csomagolt termékeken átböngészik az összetevők listáját, amelyek mindig csökkenő sorrendben szerepelnek a címkén” – hangsúlyozta Antal Emese dietetikus, szociológus.

Hozzátette: mindenképpen eljött az ideje annak, hogy a megszokások, a berögzült tradíciók helyett rászoktassuk magunkat azokra a pékárukra, amelyek az egészségünk megtartásához hozzájárulnak. Ennek megfelelően a fehér helyett érdemes a teljes kiőrlésű kenyeret választani, ami sokszor pénzügyi szempontból is kifizetődőbb, mert a nagy rosttartalmú kenyér jobban laktat, kevesebb is elég belőle, mint a búzakenyérből.

A JÓkenyér és a Pulzus kutatása rámutat arra is, hogy a válaszadók 42 százaléka szerint a jó kenyérnek nincs mellékzamata és semleges az íze. Jóval kisebb a sós (16 százalék), a savanykás (3 százalék), vagy az édes (2 százalék) kenyeret preferálók aránya, de az is látszik, hogy az egyedi ízek iránt (17 százalék) is sok hazai vásárló érdeklődik.

A válaszadók elég egyértelműen visszajeleztek a kutatásban arra, hogy természetes, adalékmentes kenyerek, pékáruk fogyasztása fontos a számukra. Ezt mutatja a körükben a kovásszal készült termékek privilegizálása. A megkérdezettek 64 százaléka számára igen is lényeges, hogy az asztalukra kerülő kenyér, zsemle vagy kifli természetes anyagokból - mint a kovász - és eljárással, utóbbi esetében lehetőleg hosszú érleléssel készüljön el. Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa és pékmestere Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmester szerint a kutatás eredményei arra is felhívja a figyelmet, hogy a pékeknek van még bőven tennivalójuk az ismeretterjesztés terén.

„A csomagolt pékáruk megítélése még elég vegyes a vásárlók körében. Csupán a válaszadók alig több mint egyharmada gondolja azt, hogy a csomagolt kenyér is lehet ugyanolyan jó, mint a polcról, frissen elvehető kenyérfélék. A megkérdezettek 55 százaléka pedig még nem igazán tesz különbséget a gyártók, a márkák, vagy a termékek közt és azt gondolja, hogy a műanyag zacskós kenyerek tele vannak tartósítószerrel, illetve védőgázzal őrzik meg állagukat. Holott a csomagolt kenyerek egyik előnye, hogy szerepel rajtuk, hogy miből készültek. Ezeket érdemes végigolvasni és mindig az összetétel alapján dönteni, mert széles a paletta, így vannak adalékmentes csomagolt kenyerek is a piacon” – hangsúlyozta a JóKenyér pékmestere, aki kiemelte azt is, hogy náluk minden pékáru adalékmentes és hagyományos eljárással készül.

Pozitív fejlemény viszont az, hogy a kutatásba bevont emberek alapvetően nyitottak az egészségesebb életmód, illetve az egészséges pékárukról szóló tájékoztatások iránt. A válaszaikból az derül ki, hogy döntően (70 százalék felett) a híroldalakat, a magazinokat és más médiumokat, illetve az interneten fellelhető tartalmakat átböngészve szoktak utánajárni az ezen a területen őket érdeklő témáknak.

Ugyanakkor a táplálkozástudományi állásfoglalások, illetve a pékboltok alkalmazottainak a felvilágosításai is egyre nagyobb szerephez jutnak náluk az egészséges péktermékekkel kapcsolatos információszerzésben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS