A testbarát kenyerekre egyre többen voksolnak

2019. 11. 18., 15:30

Az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a hazai lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is. A kovásszal készült termékek reneszánszukat élik, és egyre többen nyitottak a természetes alapanyagokból, adalékmentesen sütött kenyerekre, zsemlékre, kiflikre – mutat rá a szektort érintő tendenciákra a JÓkenyér és a Pulzus októberben készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatása.

A megkérdezettek 66 százaléka saját bevallása szerint alapvetően egészségesen táplálkozik, és az is biztató, hogy a további 23 százaléka a válaszadóknak változtatni szeretne a jelenlegi szokásain, és el akar mozdulni az egészségesebb ételek irányába. Csupán 6 százalék mondta azt, hogy eddig sem, és ezután sem törődik igazán azzal, hogy mit fogyaszt az asztalnál.

Arra a kérdésre, hogy mitől lesz igazán egészségesebb az étrendünk eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a kutatásba bevont emberek. A többség (80 százalék) a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását tartja a legfontosabbnak, ugyanakkor hasonlóan sokan (65 és 63 százalék) tették le a voksukat a rosttartalmú élelmiszerek, illetve a kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételek étrenden belüli jelentősége mellett.

Ennek a megközelítésnek köszönhetően az adalékmentesség, a természetes alapanyagok és a hagyományos eljárással készülő pékáruk is egyre inkább felértékelődnek a magyar vásárlók körében – derül ki a JÓkenyér és a Pulzus friss felméréséből.

A válaszadók több mint fele szerint az adalékmentes kenyerek, zsömlék, kiflik fogyasztása mellett szól az, hogy azok testbarátnak minősülnek, természetes anyagokat tartalmaznak, jobb lesz tőle a közérzetünk, illetve az is, hogy jó minőségűek.  A megkérdezettek közel egyharmada szerint pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeket a termékeket a gyerekek is bátran ehetik. A kutatás rávilágít viszont arra is, hogy még akadnak olyanok, akik az adalékmentességet úgy értelmezik, mint a pékek furfangját, hogy így drágábban adhassák el a termékeiket, vagy egyszerűen csak jó marketingfogásként használják a vásárlók megszólításakor.

„Örömteli előrelépést jeleznek a kutatás eredményei, mert ezek arra engednek következtetni, hogy most már a 18-65 év közti vásárlók az eddigieknél jobban figyelnek arra, hogy mit tesznek a kosarukba. Érdeklődnek a pékáruk összetevői iránt, alaposabban szemügyre veszik a friss kenyerek állagát, a csomagolt termékeken átböngészik az összetevők listáját, amelyek mindig csökkenő sorrendben szerepelnek a címkén” – hangsúlyozta Antal Emese dietetikus, szociológus.

Hozzátette: mindenképpen eljött az ideje annak, hogy a megszokások, a berögzült tradíciók helyett rászoktassuk magunkat azokra a pékárukra, amelyek az egészségünk megtartásához hozzájárulnak. Ennek megfelelően a fehér helyett érdemes a teljes kiőrlésű kenyeret választani, ami sokszor pénzügyi szempontból is kifizetődőbb, mert a nagy rosttartalmú kenyér jobban laktat, kevesebb is elég belőle, mint a búzakenyérből.

A JÓkenyér és a Pulzus kutatása rámutat arra is, hogy a válaszadók 42 százaléka szerint a jó kenyérnek nincs mellékzamata és semleges az íze. Jóval kisebb a sós (16 százalék), a savanykás (3 százalék), vagy az édes (2 százalék) kenyeret preferálók aránya, de az is látszik, hogy az egyedi ízek iránt (17 százalék) is sok hazai vásárló érdeklődik.

A válaszadók elég egyértelműen visszajeleztek a kutatásban arra, hogy természetes, adalékmentes kenyerek, pékáruk fogyasztása fontos a számukra. Ezt mutatja a körükben a kovásszal készült termékek privilegizálása. A megkérdezettek 64 százaléka számára igen is lényeges, hogy az asztalukra kerülő kenyér, zsemle vagy kifli természetes anyagokból - mint a kovász - és eljárással, utóbbi esetében lehetőleg hosszú érleléssel készüljön el. Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa és pékmestere Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmester szerint a kutatás eredményei arra is felhívja a figyelmet, hogy a pékeknek van még bőven tennivalójuk az ismeretterjesztés terén.

„A csomagolt pékáruk megítélése még elég vegyes a vásárlók körében. Csupán a válaszadók alig több mint egyharmada gondolja azt, hogy a csomagolt kenyér is lehet ugyanolyan jó, mint a polcról, frissen elvehető kenyérfélék. A megkérdezettek 55 százaléka pedig még nem igazán tesz különbséget a gyártók, a márkák, vagy a termékek közt és azt gondolja, hogy a műanyag zacskós kenyerek tele vannak tartósítószerrel, illetve védőgázzal őrzik meg állagukat. Holott a csomagolt kenyerek egyik előnye, hogy szerepel rajtuk, hogy miből készültek. Ezeket érdemes végigolvasni és mindig az összetétel alapján dönteni, mert széles a paletta, így vannak adalékmentes csomagolt kenyerek is a piacon” – hangsúlyozta a JóKenyér pékmestere, aki kiemelte azt is, hogy náluk minden pékáru adalékmentes és hagyományos eljárással készül.

Pozitív fejlemény viszont az, hogy a kutatásba bevont emberek alapvetően nyitottak az egészségesebb életmód, illetve az egészséges pékárukról szóló tájékoztatások iránt. A válaszaikból az derül ki, hogy döntően (70 százalék felett) a híroldalakat, a magazinokat és más médiumokat, illetve az interneten fellelhető tartalmakat átböngészve szoktak utánajárni az ezen a területen őket érdeklő témáknak.

Ugyanakkor a táplálkozástudományi állásfoglalások, illetve a pékboltok alkalmazottainak a felvilágosításai is egyre nagyobb szerephez jutnak náluk az egészséges péktermékekkel kapcsolatos információszerzésben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS