A szellemi tulajdon védelme a versenyképesség egyik kulcsa

2021. 04. 27., 16:45

2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, ki kell emelni a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepét és azt, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. A Szellemi Tulajdon Világnapja az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés. Célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme.

Az idei világnap mottója: „Piacra visszük az ötleteit”. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.

Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy szellemi tulajdon van a birtokukban, és hogy annak értéke van. Így sokan elszalasztják annak a lehetőséget, hogy eredményesebbek legyenek és növekedjenek. Tanulmányok igazolják, hogy ha a cégek a szellemi tulajdon területén tudatosak és a szellemi tulajdonjogokat ügyesen használják, akkor jobban teljesítenek.

Április 26-án a jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott egy online konferencia keretében. Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke ünnepi köszöntőjében a szellemitulajdon-védelem fontosságát hangsúlyozta. „A vírusválság rávilágított, hogy aki tud bánni a szellemi tulajdon jogaival, erősebb és válságállóbb azoknál, akik nem foglalkoznak ezzel. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tudatosságának növelése, hiszen a szellemi tulajdonból, az ötletből csak akkor válik érték, ha arra vigyázunk is. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme” – emelte ki.

„A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton” – ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében.

Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást. Elmondta, a kkv-k a szellemi alkotásaikra építve a náluk sokkal tőkeerősebb piaci szereplőkkel is egyenrangú félként tudnak tárgyalni és előnyös megállapodásokat kötni. Ehhez a szellemi tulajdon védelmén túl szükséges a főbb szabályok ismerete a szellemi alkotások számszerű értékmeghatározása esetében.

Molnár István, a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatója, a LES HUNGARY elnöke előadásában a kkv-k akvizíciós lehetőségeiről beszélt: „Az innovációs célú akvizíciókban a szellemi tulajdont tágabb kontextusban szükséges értékelni. Eltekintve attól, hogy az innovációt és az üzleti modellt is szolgálnia kell, gyakran adatvédelmi és információs technológiai szempontokkal együtt értelmezendő, értékelendő. Az együttes értékelés jelentős akvizíciós kockázatcsökkentő hatású, különösen az orvosi-élettudományi ágazatokban.”

„A nem materiális vagyonelemek szerepe és jelentősége egyre szélesebb körben ismert ténnyé válik a KKV-k körében is” – erről Gonda Imre, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője beszélt. Előadásában kitért arra, hogy érdemes vizsgálni, a vállalkozások mennyiben veszik igénybe az immateriális vagyon védelmét segítő szellemitulajdon-védelmi eszközöket. Gonda úgy vélekedett, sok kkv nem él ezzel a lehetőséggel, mert többségük nehézkes procedúrának gondolja a szellemitulajdon-védelmet.

Lukácsi Péter ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület védjegyjogi alelnöke a startupok szoftverjogi kérdéseiről beszélt. Kiemelte, a szoftveriparban sok olyan sikertörténettel találkozhatunk, amely startupokhoz köthető. Lukácsi szerint ezen a területen nagyon fontos megismerni a felmerülő jogi kérdéseket (például a szellemi tulajdon oltalmazását), hogy mindez ne buktató, hanem a siker előmozdítója lehessen.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az általuk tavaly létrehozott streaming szolgáltatást, a Filmiót mutatta be, amelyen a közelmúlt és a régmúlt klasszikus magyar filmjei érhetők el. A Filmio.hu elindulása válasz napjaink közönségének azon igényére, hogy nagy mennyiségben férjen hozzá magyar filmekhez a lehető legjobb minőségben. Mivel a pandémia alatt jelentősen megerősödtek a streaming szolgáltatások, ez a bemutatási forma egyre népszerűbbé teheti a magyar filmeket a nézők körében.

Horváth M. András ügyvéd, a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja a startupok működését a szellemi tulajdon és a versenyjog oldaláról vizsgáló előadásában pedig így fogalmazott: „Az innováció a verseny egyik olyan paramétere, amelynek korlátozását, akadályozását vagy torzítását a versenyjog tiltja. Legyen szó versengő szellemi alkotások piacra lépésének késleltetéséről vagy versengő szellemi alkotásokkal piacra lépni kívánó kis- és középvállalkozások felvásárlásáról. A startupok esetén már a szellemi alkotásnak nem minősülő ötletek gazdáinak tevékenységét korlátozó kikötések is versenyjogba ütközhetnek.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ünnepi műsora a szervezet Youtube-csatornáján lesz visszanézhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS