A szabadalmi bejelentések és a védjegybejegyzések száma is emelkedett az első negyedévben

2021. 04. 26., 18:15

2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma mintegy 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig mintegy 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

A szellemi tulajdon védelme, az alkotók elismerése nemcsak az ötletgazdák, hanem a vállalkozások, a munkahelyek szempontjából is fontos – hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfőn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által a szellemi tulajdon világnapja alkalmából rendezett online konferencián.

Kiemelte, termelékenyebbek a szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások, a többi céghez képest ezeknél 19 százalékkal, ezen belül a szabadalommal bíró vállalkozásoknál 53 százalékkal többet keresnek a munkavállalók.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a szellemi tulajdonjogot nem védő gazdaság lemarad az élmezőnytől, a szellemi tulajdon szakszerű védelme révén viszont felvirágozhat a gazdaság, növekedhet az életszínvonal, javulhat az életminőség – fogalmazott az ITM államtitkára.

A konferencián György László szólt arról, hogy minden válság egyben lehetőséget is jelent, a cél a magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalkozások fejlesztése, az innováció, az alkotó tevékenység ösztönzése, ezek révén a gazdaság újraindításának előmozdítása, a foglalkoztatás növelése.

Az államtitkár kitért arra, az Európai Szabadalmi Hivatal és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala 2021. évi kutatása is kiemelte, hogy Magyarországon van előrehaladás az innováció hasznosításában.

Az ITM államtitkára beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemi tulajdon világnapjának idei mottója, a piacra visszük az ötleteit, 2021-ben aktuálisabb, mint valaha, mert amikor a gazdaságot átrendezi a koronavírus, az innovatív ötletek gyorsan piacot hódíthatnak. Ezért érdemes minden innovatív vállalkozónak követni a világnap programsorozatát – fűzte hozzá.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, 2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján is fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére, és arra, hogyan használhatják a szellemi tulajdonjogokat cégük erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá válásához.

Pomázi Gyula ismertette, Magyarországon a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi formánál növekedett az előző évihez képest. Múlt évben a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések 1,3 százalékkal, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmek 1,8 százalékkal, a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések 4,5 százalékkal, a bejelentésben foglalt minták száma 22,6 százalékkal, a védjegybejelentések 2,4 százalékkal növekedtek az előző évhez képest.

Az idei adatok biztatók, 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma mintegy 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig mintegy 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

Rámutatott arra is, hogy a hivatal tevékenységének fontos eleme a kutatás-fejlesztés (K+F) minősítés elvégzése is. A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés hivatalos igazolás a projektről, ezzel a dokumentummal kedvezményeket, pályázati forrásokat lehet igénybe venni. Erre egyebek közt példaként említette, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek megtakaríthatják akár minden tízedik munkavállalójuk bérét. Jelezte, a hivatal minősítést végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján elkészítette a pályázókat segítő Fehér Könyvet.

Pomázi Gyula elmondta, a koronavírus-járvány pozitív hozadéka a hivatalnál a digitalizáció térnyerése. Tavaly az első negyedévben az összes beadvány 43 százaléka érkezett elektronikus úton, idén ez a szám már 74 százalék.

Az elnök szerint a 2021. évi szellemi tulajdon világnapja kitűnő alkalom arra, hogy megismerhetők legyenek a szellemi tulajdoni rendszer eszközei, például a védjegy, az ipari minta, a szerzői jog, a szabadalom, az üzleti titok, a földrajzi árujelző, mert ezek segíthetik azokat a vállalkozásokat, amelyek ötletüket a piacra szeretnék vinni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS