A NAK és a MAGOSZ felháborodott a Nitrogénművek nyilatkozatán

Mint ismeretes, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellezést tárt fel, és 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A GVH vizsgálata szerint több hazai szereplő – köztük kiemelten a Nitrogénművek Zrt. és vállalatcsoportja – éveken át jogsértően akadályozta az árversenyt, valamint az importot.

A magyar polgárokat, illetve a hazai gazdálkodókat közvetetten ért hatalmas károkozás mértékét pedig még megbecsülni sem lehet, hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó. A MAGOSZ és a NAK üdvözli a GVH döntését, és a hatóságokat arra kéri, hogy a jövőben is szigorúan járjanak el az ilyen jellegű törvénysértések, inkorrekt magatartás esetében, valamint határozottan lépjenek fel annak megakadályozásáért.

A két agrárszervezet felháborítónak tartja azt is, hogy a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa fenyegetésnek beillő nyilatkozatot tett a gazdák irányába, miszerint idén csak egy napig tervezik kiszolgálni a magyar vevőket, onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le. Vagyis aki azon a napon nem tud műtrágyát lekötni náluk, az jövő májusig nem is vásárolhat a monopolhelyzetben lévő cégtől.

A MAGOSZ és a NAK egyetért az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát.

Az elmúlt időszakban a világ műtrágyapiacán jelentős áremelkedés tapasztalható. Ennek egyik okozója az energiaköltségek gyors és jelentős növekedése. Ugyanis a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításához nélkülözhetetlen – a költségek legnagyobb részét adó – földgáz az előző év ugyanezen időszakához képest több mint tízszeres áron cserél gazdát a tőzsdén. Míg 2020 októberében az átlagár megawattóránként 14 euró körül alakult, addig a múlt hónapban a földgáz európai ára 156 eurónál járt. Emellett a forint alacsonyabb árfolyama és a nemzetközi szállításoknak a koronavírus-járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályai is az áremelkedés irányába hatottak és hatnak.

A mezőgazdaságban a műtrágyák árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményez, ami túlmutat a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésen, a költségnövekedés az állattenyésztésbe, élelmiszeriparba is áttevődik. Példaként: míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó korábban hektáronként 50-85 ezer, jelenleg már 205-255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. Ugyan a termények ára is emelkedett, de a termelők nem realizálhatnak többlethasznot, sőt veszteségesek lehetnek a drasztikus inputanyagár-növekedés miatt.

Továbbá a műtrágyaár jelentős emelkedése miatt sokan nem tudják majd a szükséges összeget fordítani a kívánt termésszint eléréséhez.