A lépcsőházi plakátok hatásában is hisz a Flip vezetője

2019. 07. 10., 15:30

Az emberek előnyökért sem mennek bele biztosan a szolgáltatóváltásba, mert úgy gondolják, hogy az nagyon macerás – állítja Endersz Frigyes, a Flip vezetője.

A Magyar Telekom 2017-ben hozta létre az új márkát, mert a cég úgy látta, hogy az ügyfelek körében van egy tudatos réteg, amelyik az alapszolgáltatásokat kínáló, kötöttségek nélküli megoldásokat keresi – írja a Kreatív Online.

„Szembe megyünk a piacot jellemző sebességháborúval. Az általunk kínált sávszélesség pont jó, de ez időben relatív” – mondja Endersz Frigyes.

A Flip vezetője szerint „nagyon jó az ár, lehet vele spórolni. Ezt van, aki úgy fogja fel, hogy valamiről le kell mondania, és van, aki úgy, hogy néhány ezret megtakaríthat. Ami a kommunikációnkat illeti, nem használjuk a Telekom nevet, de az értékesítési beszélgetésekben előkerül, hiszen egy új márkánál fontos a megbízható háttér és a minőség.”

A Flipnek egy átlagos telefonmárkához képest fontosak azok az eszközök, amelyek közel vannak a lehetséges ügyfelek lakóhelyéhez. Ilyen például a lépcsőházi plakát, a lift- és járműreklám, az épületháló, az üzlettéri megjelenés.

Saját üzleteik viszont nincsenek, a lefedettségi területen üzletkötőkkel dolgoznak. Nagy hangsúlyt fektetnek az online hirdetésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS