A kormány 4, a munkaadói oldal 5 százalékponttal csökkentené a szochót

A kormány 4, a munkaadói oldal 5 százalékponttal csökkentené a szochót
2021. 10. 13., 18:15

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a kormány 4 százalékponttal, 11, százalékra csökkentené a szochót 2022. január 1-től, a munkaadói oldal ehhez 5 százalékpontos csökkentést tart kívánatosnak.

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten. Bodó Sándor elmondta: a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.

Az államtitkár közölte, a 4 százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról jövőre 11,5 százalékra csökken. Kiemelte, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho csökkentése is ezt bizonyítja.

Bodó Sándor elmondta, a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol van egymástól. Ugyanakkor jelezte, a bértárgyalások most már hetente folytatódnak.

Az államtitkár arra is kitért, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból látszik, hogy eredményes volt a járvány kezelése. A magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac növekedési pályán van - jelentette ki Bodó Sándor. 

Felidézte, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A nettó átlagkereset vásárlóértéke pedig ma több mint 60 százalékkal ér többet, mint 10 éve. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett, hogy a korábbi 8 éves szocialista, liberális kormányzati időszakban a reálkeresetek 13,8 százalékkal emelkedtek.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (képünkön) ismertette: a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig – a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben – 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet.

A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a felek egyetértettek abban, hogy a jövőre életbe lépő minimálbért bruttó 200 ezer forintban határozzák meg.

Hozzátette, a munkavállalói oldal a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányzott elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene – ismertette a szakszervezeti vezető. 

A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS