A kormány 4, a munkaadói oldal 5 százalékponttal csökkentené a szochót

A kormány 4, a munkaadói oldal 5 százalékponttal csökkentené a szochót
2021. 10. 13., 18:15

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a kormány 4 százalékponttal, 11, százalékra csökkentené a szochót 2022. január 1-től, a munkaadói oldal ehhez 5 százalékpontos csökkentést tart kívánatosnak.

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten. Bodó Sándor elmondta: a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.

Az államtitkár közölte, a 4 százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról jövőre 11,5 százalékra csökken. Kiemelte, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho csökkentése is ezt bizonyítja.

Bodó Sándor elmondta, a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol van egymástól. Ugyanakkor jelezte, a bértárgyalások most már hetente folytatódnak.

Az államtitkár arra is kitért, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból látszik, hogy eredményes volt a járvány kezelése. A magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac növekedési pályán van - jelentette ki Bodó Sándor. 

Felidézte, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A nettó átlagkereset vásárlóértéke pedig ma több mint 60 százalékkal ér többet, mint 10 éve. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett, hogy a korábbi 8 éves szocialista, liberális kormányzati időszakban a reálkeresetek 13,8 százalékkal emelkedtek.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (képünkön) ismertette: a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig – a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben – 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet.

A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a felek egyetértettek abban, hogy a jövőre életbe lépő minimálbért bruttó 200 ezer forintban határozzák meg.

Hozzátette, a munkavállalói oldal a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányzott elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene – ismertette a szakszervezeti vezető. 

A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS