A gyümölcsválság komoly kihívás a pálinkapiac számára

2021. 11. 11., 11:30

Bár a nem ipari méretben végzett pálinkafőzés adómentessé tétele idén januártól átlagosan több mint harmadával olcsóbbá tette a gyümölcspárlatok előállítását, a pálinkafőzők mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek az idei évvel: a fagy ismét jelentős terméskiesést okozott, a külföldi vendégek elmaradása pedig további érzékeny veszteségeket okozott az eladásra termelő kereskedelmi főzdéknek.

Az Agroinform.hu az elmúlt hetekben nem reprezentatív felmérést készített a pálinkafőzetéssel kapcsolatosan. A mintegy 800 beérkező válasz igazolta azt a piacon is ismert tényt, hogy a pálinkafogyasztók a kajszibarackból készült pálinkát kifejezetten kedvelik: 31 százaléknyian favorizálják ezt a gyümölcsöt. Ez annak ellenére is igaz, hogy szőlőből és almából több pálinka készül, de ezek közel sem annyira kedveltek, a válaszadók közül mintegy 10 százalék nevezte meg például a szőlőből készült nedűt a legkedveltebbként. Ennél a szilva (20 százalék) és a körte (13 százalék) is több említést kapott.

A hazai gyümölcstermesztés egyre nagyobb nehézségekkel kell, hogy szembenézzen, melynek több oka is van, de az egyik legnagyobb kihívást az időjárás miatti terméskiesések jelentik. A probléma mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által közölt termésadatok is jól mutatják: például kajszibarackból 2020-ban körülbelül feleannyi termést takarítottak be 1000 hektárral nagyobb területről, mint 2016-ban. De az almatermés ugyanebben az időszakban szintén 20 százalékos visszaesést szenvedett el.

A gyümölcsöket érintő terméskiesések pedig értelemszerűen hatással vannak hazánk kiemelt értékkel bíró termékének előállítására, a pálinkára is. A felmérésben részt vevő, magánfőzők vagy bérfőzetők 70 százaléka nyilatkozta azt, hogy komoly gonddal küzd a saját gyümölcsből való cefre előállításával. Éppen ezért a válaszolók 20 százaléka azt is gyakorinak nevezte, hogy vegyes cefrét kénytelen készíteni a megfelelő főzési mennyiségek előteremtése érdekében.

A termőterületek eltérő összetétele miatt az almapálinka előállítása legnagyobb mértékben a keleti országrészt jellemzi. A szőlőpálinka a középső országrészben a leggyakoribb, míg az északi országrészben fordulnak elő legnagyobb arányban a begyűjtött bogyós terményekből (áfonya, feketeribizli, szeder, madárberkenye ) készült pálinkafajták.

„A szőlő, mint könnyen hozzáférhető, ízletes pálinka-alapanyag egyre erőteljesebben jelenik meg a párlatkészítésben, ráadásul a cefre elkészítése is könnyen elérhető sikerrel kecsegtet. Az illatos szőlőfajtákból jó minőségű pálinka készíthető és bátrabban nyúlnak hozzá a magánfőzetők is” – teszi hozzá Polgárné Sarok Edit, az Agroinform.hu szakújságírója.

A többség még mindig a 48-50 százalékos pálinkát tartja ideálisnak
A Agroinform felmérésében részt vevők többsége (52 százaléka) még mindig a magasabb (48-50 százalékos) alkolholtartalmú pálinkát tartja ideálisnak, aminek elsősorban a megszokás lehet az oka. A fogyasztói szokások elmúlt években lezajlott változásának, illetve a pálinkakészítők és a fogyasztók ismeretbővülésének köszönhetően azonban már sokan adtak olyan választ is, hogy ennél alacsonyabb alkoholfokon fogyasztják a pálinkát, mert így jobban érvényesülnek a gyümölcsök aromái. A válaszadók egy része gyümölcsfajta szerint tesz némi megkülönböztetést: a kajszipálinka esetében a fokozottabb ízélmény érdekében néhány százalékkal alacsonyabb alkoholtartalmat tartanak ideálisnak.

Egyre népszerűbb a pálinkafőz(et)és

Az elmúlt 10 évben nőtt a magánfőzés népszerűsége, a bejelentett főzőberendezések száma, illetve a magánfőzés keretében előállított párlat mennyisége. A bejelentett magánfőző berendezések száma Magyarországon ma több mint 30 ezer darab.

A NAV tájékoztatása szerint a bérfőzdék száma 2021 szeptemberében 548 darab volt, a pálinkaelőállítással foglalkozó, adóraktári engedéllyel rendelkező telephelyek száma pedig 196 (Ezek közül azonban nem mindegyik számít kereskedelmi pálinkafőzdének).

Adómentesség

Noha a kereskedelmi főzdék és bérfőzdék gazdasági potenciálját az időjárás miatti terméskiesés mellett az adómentes magánfőzés lehetősége is erodálja, a hazai gyümölcsfeldolgozást támogatja az, hogy egyre több magánszemély készít párlatot, hiszen ki tudják használni, hogy 86 liter mennyiségig adómentességet élvezhetnek.

„Az adómentesség a bérfőzdék tekintetében azt is jelenti, hogy akár harmadával csökkenthették az áraikat, és így már sokak számára inkább megéri szakemberhez fordulni és bérfőzdébe vinni a cefrét. Így a legjobb eredmény eléréséhez elengedhetetlen szakértelmet elérhető áron tudják igénybe venni” – tette hozzá az Agroinform.hu szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS