A Csabagyöngye jelentette a szüret nyitányát

2020. 08. 08., 14:30

A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével szombaton megkezdődött a szüret Magyarországon – mondta a Varga Pincészet Kft. társtulajdonos-ügyvezetője a Somogy megyei Ordacsehiben.

Varga Máté beszámolt arról, hogy a Balatonboglári borvidékhez tartozó településen szüretelt hibrid szőlőfajtából, reduktív eljárással készülő könnyed, gyümölcsös bor várhatóan augusztus végén, szeptember elején kerül a boltokba. Megjegyezte, a Csabagyöngye egy úgynevezett nulla érlelésű bor, vagyis a lehető leghamarabb palackozzák, hogy a frissességét megőrizzék.

Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában – jegyezte meg az ügyvezető a Balaton Agrár Zrt. 4 hektáros Csabagyöngye-ültetvényén.

Varga Máté kitért rá, hogy a szüret az elmúlt két-három évhez képest egy-két héttel később, de a sokévi átlagnak megfelelően indult. Az időjárás kevésbé bizonyult extrémnek, a május hűvösebb volt, a június száraz, a július csapadékosabb, mint a szokásos. Hozzáfűzte: a termésmennyiség közepes, a minőség jó.

Tavaszi József, a Balaton Agrár Zrt. elnök-igazgatója azt mondta, hogy a cégnek 200 hektár saját tulajdonú szőlőültetvénye van, s 150 hektár integrált termelői területen nyújt teljes körű növényvédőszer-ellátást, szaktanácsadást, szüretet, értékesítést is magába foglaló szolgáltatást.

Nyolcfajta szőlővel foglalkozunk, a Csabagyöngyének nem kedveztek az elmúlt hetek felhőszakadásai, az ültetvényekben kialakult párás mikroklímát ugyanis közvetlenül az érés előtt nehéz kezelni, hiszen nem lehet vegyszerezni.

Varga Máté az MTI kérdésére elmondta: a 185 embert foglalkoztató Varga Pincészet 200 hektáron gazdálkodik. Évente 20 millió kilogramm szőlőt dolgoz fel badacsonyörsi és az egri borvidéken lévő feldebrői telephelyén, és 14 millió palack bort értékesít.

A társaságnak tavaly 5,8 milliárd forint árbevétele, és 300 millió forint nyeresége volt, idén 6 milliárd forint árbevételt és 300-350 millió forint nyereséget tervez. (MTI)

(Fotó: MTI/Varga György)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS