A Csabagyöngye jelentette a szüret nyitányát

2020. 08. 08., 14:30

A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével szombaton megkezdődött a szüret Magyarországon – mondta a Varga Pincészet Kft. társtulajdonos-ügyvezetője a Somogy megyei Ordacsehiben.

Varga Máté beszámolt arról, hogy a Balatonboglári borvidékhez tartozó településen szüretelt hibrid szőlőfajtából, reduktív eljárással készülő könnyed, gyümölcsös bor várhatóan augusztus végén, szeptember elején kerül a boltokba. Megjegyezte, a Csabagyöngye egy úgynevezett nulla érlelésű bor, vagyis a lehető leghamarabb palackozzák, hogy a frissességét megőrizzék.

Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában – jegyezte meg az ügyvezető a Balaton Agrár Zrt. 4 hektáros Csabagyöngye-ültetvényén.

Varga Máté kitért rá, hogy a szüret az elmúlt két-három évhez képest egy-két héttel később, de a sokévi átlagnak megfelelően indult. Az időjárás kevésbé bizonyult extrémnek, a május hűvösebb volt, a június száraz, a július csapadékosabb, mint a szokásos. Hozzáfűzte: a termésmennyiség közepes, a minőség jó.

Tavaszi József, a Balaton Agrár Zrt. elnök-igazgatója azt mondta, hogy a cégnek 200 hektár saját tulajdonú szőlőültetvénye van, s 150 hektár integrált termelői területen nyújt teljes körű növényvédőszer-ellátást, szaktanácsadást, szüretet, értékesítést is magába foglaló szolgáltatást.

Nyolcfajta szőlővel foglalkozunk, a Csabagyöngyének nem kedveztek az elmúlt hetek felhőszakadásai, az ültetvényekben kialakult párás mikroklímát ugyanis közvetlenül az érés előtt nehéz kezelni, hiszen nem lehet vegyszerezni.

Varga Máté az MTI kérdésére elmondta: a 185 embert foglalkoztató Varga Pincészet 200 hektáron gazdálkodik. Évente 20 millió kilogramm szőlőt dolgoz fel badacsonyörsi és az egri borvidéken lévő feldebrői telephelyén, és 14 millió palack bort értékesít.

A társaságnak tavaly 5,8 milliárd forint árbevétele, és 300 millió forint nyeresége volt, idén 6 milliárd forint árbevételt és 300-350 millió forint nyereséget tervez. (MTI)

(Fotó: MTI/Varga György)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS