A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint a győri Széchenyi István Egyetemen végzett szakemberek számíthatnak a legmagasabb fizetésre a gépészmérnök és a villamosmérnök alapszakon végzettek közül, megelőzve az összes többi hazai felsőoktatási intézményt. A műszaki képzésben részesülők közül is az egyik legnagyobb jövedelmet a Győrben diplomázók érik el.
A felsőoktatásban végzettek karrierjéről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről fontos információkat szolgáltató Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb – a 2017–2018-ban végzettekre vonatkozó – adatait vizsgálva megállapítható, hogy a Széchenyi István Egyetem számos képzése az országos összevetésben az egyik legelőkelőbb helyen áll a diplomaszerzést követő, várható fizetések tekintetében.
Igaz ez a Széchenyi István Egyetem műszaki képzéseire általánosságban is: a Győrben diplomázók átlagosan bruttó 459.688 forintos jövedelmet értek el az országos átlagot jelentő 429.052 forinttal szemben. A Széchenyi-egyetemről kikerülő gépészmérnökök országosan a legmagasabb, 540.664 forintos átlagbérre számíthatnak, ami mintegy 18 százalékkal magasabb, mint a 456.161 forintos hazai átlag. A villamosmérnök alapszakos hallgatók esetében is az összes felsőoktatási intézményt előzi a Széchenyi István Egyetem az 545.288 forintos várható kezdőfizetéssel, itt az országos középérték 491.651 forint. Az adatokból az is kitűnik, hogy a Győrből kikerülő műszaki végzettségű hallgatók átlagosan egy hónap alatt találják meg munkahelyüket, amely ugyancsak jóval kedvezőbb, mint 1,6 hónapos magyarországi átlagmutató.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján a Széchenyi István Egyetemről általánosságban is elmondható, hogy előkelő helyen szerepel e tekintetben, hiszen például a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának kereskedelem és marketing szakos hallgatói is a legmagasabb bérezésre számíthatnak az országos összevetés szerint (416.159 forintra, amely mintegy 25 százalékkal magasabb, mint a 332.872 forintos országos átlag). Említhetnénk az informatikusokat is, akik az országos összehasonlításban második helyen állva szintén jelentősen meghaladják a 487.775 forintos hazai átlagot, ők 549.773 forintos keresetre számíthatnak, munkát pedig a leggyorsabban, átlagosan fél hónap alatt találnak maguknak.
„Oktatásunk alapvető célkitűzései közé tartozik a végzett hallgatóink munkaerőpiaci sikerességének megalapozása, a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, az élményalapú oktatás megvalósítása, valamint a hallgatói előrehaladás javulása és a lemorzsolódás csökkentése is” – mondta dr. Zseni Anikó.
Az egyetem oktatási rektorhelyettese hozzátette: az intézmény a jövőben még erősebben kíván támaszkodni a mérvadó nemzetközi felsőoktatási intézmények jó gyakorlataira, a már nemzetközileg is bizonyított tananyagokra.
„Az oktatásmódszertan modern irányzatainak a mindennapi oktatási gyakorlatunkba történő még szélesebb körű beépítésekor nemcsak az ez iránt elkötelezett lelkes oktatóinkra, hanem az egyetem újonnan megalakult Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóságának segítségére is számíthatunk. Másrészt kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szakjainkon végzett hallgatók birtokában legyenek a kor és a munkaerőpiac által megkívánt digitális és gyakorlati kompetenciáknak is” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
„Célunk, hogy képzéseink gyakorlatorientáltságát és digitalizáltságát még a jelenleginél is magasabb szintre emeljük. Ezért tartjuk szem előtt az oktatási célú eszköz- és műszerparkok fejlesztését, bővítését, a meglévő digitális infrastruktúra folyamatos fejlesztését” – emelte ki dr. Kovács Zsolt kancellár.
Hozzáfűzte: az intézmény kiterjedt társadalmi és gazdasági kapcsolatai révén számos lehetőséget kínál a gyakorlati oktatás iránt érdeklődőknek. Az egyetem az Audi Hungaria Zrt.-vel közösen kialakított duális képzési modelljét ma már számos vállalati partnerrel együttműködésben valósítja meg, pályázati és ösztöndíjrendszert működtet, széles körű kulturális és sportolási lehetőségeket kínál. Emellett számos hallgatói szervezet, csapat nyújt alkalmat a különböző kompetenciák fejlesztésére.
(Fotó: Májer Csaba József)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.