8 milliárd forintos kerettel indít vállalkozásfejlesztési programokat az IFKA

2023. 08. 09., 11:22

A kormány újabb támogatásról határozott, ami a kkv szektor további megerősítését és versenyképességük növelését célozza – jelentette be szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A döntés értelmében a kormány 8 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával bízta meg a GFM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (IFKA) – hangsúlyozta a közleményben Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár.

A forrást a 2021-2027-es programozási időszakban a GINOP Plusz biztosítja, amelynek felhasználásához a kormányzati kkv stratégia három főbb feladatot határoz meg az IFKA számára: a hazai beszállító vállalatok fejlesztését, a vállalkozások ESG (környezeti, szociális és irányítási) szempontú felkészítését, valamint energiahatékonyságot célzó fejlesztéseik előkészítését.

Lóga Máté hangsúlyozta: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elvárja az IFKA-tól, hogy a programot ügyfélbarát módon, a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva valósítsa meg, így az IFKA a vállalkozói ügyfélkör személyre szabott támogatását egyablakos, átlátható ügyfél utakon keresztül valósítja meg. A GFM külön figyelmet fordít arra, hogy a szolgáltatások elérjék a hátrányos helyzetű térségek vállalkozóit, valamint a speciális vállalkozói csoportokat, és minél több információhoz jussanak a fejlesztési lehetőségekről.

A minisztérium szakmai iránymutatása mellett az IFKA ügynökségi feladatai közé tartozik a pályázói szakmai támogatói rendszerek, szemléletformáló programok, a vállalkozói együttműködések ösztönzése érdekében a virtuális piacterek, kataszterek működtetése, cégdiagnosztika, fejlesztési tervek elkészítése, üzleti partnerkeresés, klaszterekkel való együttműködés, képzési, mentorálási szolgáltatások nyújtása és a generációváltás elősegítése.

Az IFKA a hazai gazdaságfejlesztési ökoszisztéma szereplőivel szoros együttműködésben hajtja végre feladatait, ennek érdekében 2023 júniusában már két stratégiai együttműködési megállapodást is kötött, illetve partnerségre lépett a KAVOSZ Zrt.-vel (KAVOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ).

Az államtitkár hozzátette, hogy a kormány gazdaságfejlesztési programjai már eddig is – mint a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – jelentős mértékben, nagyságrendileg 1,2 százalékponttal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a munkahelyek megőrzéséhez. (GFM)

(A fotó az IFKA, a VOSZ és a KAVOSZ együttműködési megállapodásának aláírásakor készült.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS