3,2 milliárd forintból fejleszt Nyíregyházán az EKO Konzervipari Kft.

2022. 01. 25., 18:33

A magyar konzervipar eredménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, és erősödött az ágazat exportképessége is – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EKO Konzervipari Kft. több mint 3,2 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztésének támogatói okiratátadásán hétfőn Nyíregyházán.

Feldman Zsolt kiemelte: Magyarország a csemegekukorica-termesztésben első, míg a zöldborsóban a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy van árualap, amelyre építeni tud ez a vállalkozás, amely egy stabil, és a következő évtizedekben is biztos feldolgozóhátteret fog jelenteni.

Mihályi Botond, az EKO Konzervipari Kft. ügyvezetője az eseményen elmondta: a nagy múltú, csaknem hatvanéves társaság a több mint hárommilliárd forint értékű beruházási összeget a kukorica és a borsófeldolgozás volumenének növelésére fogja hasznosítani, a tervek szerint a kapacitásokat a következő, 2023-as szezonra 40–50 százalékkal szeretnék emelni. A cég emellett gyümölcstermékek és befőttek gyártásban szeretne piacra lépni, a beruházás része lesz még a nyíregyházi gyár energetikai-technológiai korszerűsítése is.

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: az EKO Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye negyvennegyedik legjelentősebb vállalkozása a közel nyolcmilliárd forintos nettó árbevételével, valamint az egész évben és szezonálisan itt dolgozó 250–500 munkavállalójával.

Az 1964 óta konzervipari termékeket gyártó, jelenleg magyar családi tulajdonban lévő EKO Konzervipari Kft. termékei csaknem 80 százalékát az Európai Unió országaiba exportálja, de kivitelből jelentős és egyre növekvő arányt képvisel Ukrajna, Oroszország, valamint a szovjet utódállamok. A céghez mintegy 3200 hektár nagyságú mezőgazdasági területről szállítják be a nyersanyagot a szerződött termelők. A nyilvános adatok szerint a kft. 2020-ban 7,9 milliárd, 2021 első fél évében 4,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el, két évvel ezelőtt 553 millió, míg tavaly június 30-ig 192 millió forintos veszteséget realizált. (MTI)

Fotó: Vermes Tibor

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS