2,2 milliárdnyi támogatási kérelmet nyújtottak be a borászok

2020. 09. 03., 14:02

A koronavírus-járvány következtében visszaeső turizmus és vendéglátás nyomán a borászok 2,2 milliárd forintnyi támogatási kérelmet nyújtottak be az agrártárcához, amely az eredetileg biztosított, 1,8 milliárd forintos keretet kiegészíti 400 millió forinttal - jelentette be a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, Etyeken.

Feldman Zsolt a második alkalommal, Gondolatok a buborék körül címmel megrendezett pezsgőkonferencián rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban a járvány miatt sok prémium bor- és pezsgő-előállító szenvedett bevételkiesést, emiatt külön támogatást kérvényezhettek. Több mint 700 borász igényelt 2,2 milliárd forintot, emiatt kiegészítették a keretet, hogy a szakmának teljeskörű támogatást nyújthassanak - tette hozzá. Az államtitkár szerint sikeres a tízmilliárdos szőlő-bor ágazati válságkezelő program, amit jól mutat, hogy egyensúlyközeli állapot alakult ki a kínálati és keresleti oldalon.

Feldman Zsolt elmondta, hogy ma Magyarországon 24 millió palack pezsgőt állítanak elő, ebből mintegy ötmilliót exportálnak. Jelezte, hogy a magyar pezsgőt az exportpiacokon közel kétszeres áron értékesítik a magyar borhoz képest. Emlékeztetett arra, hogy a magyar pezsgő-előállítás „nem a legegyszerűbb adminisztrációs környezettel körbevett” szektor, mivel sok szabályozás betartását követeli meg. Reményét fejezte ki, hogy – a 2013-as adminisztrációs egyszerűsítést követően, amikor a pezsgőkészítés lehetősége megnyílt a családi borászatok számára – 2021-ben a teljesen megújuló borászati szabályozás tovább javítja az adminisztrációs környezetet.

Rókusfalvy Pál borász, a konferencia társszervezője kiemelte, Etyek „a magyar pezsgő hazája”, azért szervezte meg a konferenciát, hogy minél inkább fogyasztható legyen az ünnepek itala a hétköznapokban is. Úgy vélte, ehhez a tapasztalatok átadása mellett feltétlenül szükséges, hogy a borászatok harminc év keresgélés után megtalálják saját útjukat.

MTI/AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS