1,6 milliárd forintos fejlesztést indított el a villányi Bock Borászat

2019. 07. 13., 08:31

A villányi Bock Borászat Kft. 1,6 milliárd forintot ruház be 2020 végéig, egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala érdekében.

A közlemény szerint a társaság villányi telephelyén 650 millió forint vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásból, mintegy 670 millió forint hitelből és 25 százaléknyi önerő felhasználásával összetett élelmiszeripari beruházást indult el, amely egyrészt kiváló minőségi szőlőborok termelését és az új, egészségtudatos termékvonal bővítését teszi lehetővé.

A társaság célja, hogy a beszerezni kívánt korszerű borászati feldolgozóeszközök, gépek és technológiai rendszerek termelésbe állításával fokozza az általa termelt borok minőségét, szélesítse a termékkínálatot, és az eddigieknél is magasabb presztízsű csúcsborokat is kínáljon.

Emellett azok számára is kínálni fognak újabb termékeket, akik nem fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor az egészségtudatos táplálkozás hívei. Egy tavaly befejeződött, 1,2 milliárdos fejlesztésnek köszönhetően kékszőlőmag termékek előállítására is képesek.

A mostani beruházás után villányi szőlőlével és liofilizált – hidegen szárított – gyümölcstermékekkel gazdagítják majd a boron kívüli üzletágat.

A beruházás részeként több mint 3700 négyzetméter alapterületű új üzem is épül Villányban.

A nyilvános cégadatok szerint tavaly a 2,5 milliárd forintnyi saját tőkével rendelkező Bock Borászat Kft. közel 1,3 milliárd forint nettó árbevételt ért el 146 millió forint nyereség mellett. A társaság mintegy negyven embert foglalkoztat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS