Mennyit költ utazásra „az átlag magyar”?

2021. 07. 12., 15:00

Jóval kevesebbet költenének idén a belföldi vagy külföldi utazást tervezők: a 183 ezer forintos átlagösszeg négyéves mélypontot jelent. Ebből az összegből egyébként átlagosan két fő menne pihenni - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az utazást a legtöbben a megtakarításaikból, jövedelmükből finanszíroznák, de 10-ből 3-an a SZÉP kártyájukon található összeggel is számolnak.

A 30–59 éves magyarok több mint fele, 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. A külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.

Lényegesen kevesebbet költenének nyaralásra

Azok, akik idén valószínűleg elmennek nyaralni, átlagosan 183 ezer forintot szánnának a pihenésre. Ez az összeg jóval, mintegy 65 ezer forinttal elmarad a 2020-ban mértnél, de 21 ezer forinttal kevesebb a tavalyelőttinél is. A férfiak egyébként sokkal magasabb összeget említettek, mint a nők, de az átlagérték a budapestiek körében volt a legmagasabb, ők 289 ezer forintot költenének idén a kikapcsolódásra, míg vidéken élőknél az átlag jóval 200 ezer forint alatt volt. Azok, akik már nagyon várták a korlátozások feloldását, szintén többet költenének rá. Az említett összegekből pedig a legtöbben kettesben utaznának.

Az emberek alig várták, hogy a feltételek kedvezőek legyenek, visszatérjen minden a régi kerékvágásba és szabadon utazhassanak. Bár szemmel látható, hogy az idén kevesebb összegből tervezünk majd utazni és leginkább belföldön maradunk, az utasbiztosítás fontosságát fokozottan hangsúlyozzuk. Érdemes külön odafigyelni az útlemondással kapcsolatos feltételekre, amelyek a járványhelyzet visszavonulásával is fontosak lehetnek” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: „Javasoljuk ellenőrizni, hogy az úticélunk szerepel-e a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nem javasolt országok listáján, melynek biztosítási szempontból is fontos szerepe van."

A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a nyaralásra fordítandó összeg éves szinten azoknál csökkent a legkisebb mértékben, akik egyedül tervezik a nyaralást. Ők erre átlagosan 142 ezer forintot szánnak. A kétfős utaknál a 183 ezer forintos átlag négyéves mélypontot jelent, míg a háromfős utaknál a most mért 156 ezer forint az eddigi, 2018 óta mért legalacsonyabb érték, de a négyfős és ötfős utazásoknál is szintén jelentős a visszaesés a rendelkezésre álló büdzsében.

Saját jövedelem, SZÉP kártya

Az utazásra fordítandó összeget a legtöbben, a megkérdezettek 66 százaléka döntően saját jövedelemből, megtakarításból teremti elő. Családtagok hozzájárulását mindössze 15 százalék veszi igénybe jelentősebb mértékben. A nyaralás finanszírozásához a banki kölcsön mindössze a megkérdezettek 6 százalékánál jöhet számításba, míg a SZÉP kártya 29 százalék számára jelentős szempont.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS