Minden 2. utazni vágyó olcsóbb úticélt választ vagy keresi a módját, hogy takarékoskodjon, minden 10. pedig az utazási napok csökkentésével spórol – derül ki a Kiwi.com felméréséből. A régióban nálunk a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik a pénzromlástól függetlenül oda utaznak, ahová szeretnének.
A Kiwi.com Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is felmérte, hogy az infláció milyen hatással van a következő hónapokban azoknak az utazási terveire, akik az elmúlt hat évben legalább kétszer jártak külföldön. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy spórolnának-e azért, hogy utazzanak, és ha igen, mivel. (A felmérés 1014 fő megkérdezésével készült 2022 októberében, amely kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív azon magyarországi 18–59 évesekre, akik az elmúlt 6 évben legalább kétszer jártak külföldön.)
A hazai válaszadók 62 százalékának utazási terveit írta át az infláció. A régió vizsgált országai közül egyedül a cseheknél nem fordult át a mérleg nyelve: itt csak a válaszadók 47 százalékának terveire volt hatással a drágulás, mindenhol máshol 60–65 százalék körül nyilatkoztak úgy, hogy felül kellett vizsgálniuk az utazással kapcsolatos terveket. Minden 2. magyar válaszadó olcsóbb úticélt választ vagy egyéb módon spórol, míg kb. minden 10. honfitársunk nem enged az eredetileg megálmodott desztinációból, de lerövidíti külföldi utazását. Ezek az arányok hasonlóak a környező országokban is.
A régióban vizsgált országok között azonban nálunk a legalacsonyabb azok aránya, akik az inflációtól függetlenül oda utaznak, ahová akarnak. Míg Csehországban kb. a válaszadók negyedéről mondható ez el (24,8 százalék), Romániában és Szlovákiában kb. minden ötödikről (21,9 és 21 százalék), addig Lengyelországban 18,4 százalék, nálunk pedig csak 12,6 százalék ez az arány – mutatják a cseh utazási technológiai cég, a Kiwi.com adatai. Csak a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy inflációtól függetlenül egyébként sem utazna az őszi-téli hónapokban.
„A fogyasztói felmérésünk azt mutatja, hogy az emberek hajlandóak lemondani néhány apró luxuscikkről annak érdekében, hogy továbbra is utazhassanak” – emelteki Eliška Řezníček Dočkalová, a Kiwi.com ügyfélélményért felelős igazgatója.
A magyar válaszadók 82 százaléka hajlandó lenne spórolni is azért, hogy utazhasson. A legtöbben, majdnem a magyarok fele (49,2 százalék) a technológiai újításon spórolna, azaz nem venné meg magának a legújabb okostelefont, laptopot, fülhallgatót, hanem beéri a meglévővel. A technológia után a kimenőkről mondunk le leginkább az utazás érdekében. Tízből négyen (40,6 százalék) inkább áthívjuk a barátainkat ahelyett, hogy bárokban, éttermekben találkoznánk.
A sorban 3. legnépszerűbb spórolási módszer a fűtéssel kapcsolatos: a felmérésben résztvevők közel 37 százaléka (36,9 százalék) melegebb ruhákat venne fel otthon, hogy ne kelljen annyira feltekernie a fűtést. A fűtés mérséklése iránti hajlandóság szignifikánsabb magasabb nálunk, mint a többi vizsgált országban (átlagosan 28 százalék).
A dobogó 3. fokáról alig lemaradva, a 4. és 5. fokon is olyan pénzmegtakarítási megoldások szerepelnek, amelyek a környezet védelmét is szolgálják. A válaszadók 36,7 százaléka inkább megjavítaná a meglévő dolgait az újak vásárlása helyett. 36,4 százaléka felhagyna a fast fashion ruhák vásárlásával és inkább kevesebb, de tartósabb ruhát venne, hogy felfedezhesse a világot. E kettő spórolási törekvés egyébként kiemelkedő a régióban, nálunk csak a románok körében magasabbak ezek az arányok.
Elég sokan, a kitöltők harmada (32,4 százalék) kezdene el főzni, és otthonról vinni ebédet a munkahelyére. Kisebb arányban ugyan, de akadnak olyanok is (15,9 százalék), akik a streaming-szolgáltatások korlátozására is hajlandóak lennének. (Az utóbbi arány a régióban Magyarországon a legalacsonyabb.)
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.