Könnyebben vették a COVID-19 akadályt az üzletmenet-folytonossági tervvel rendelkezők

2020. 05. 06., 13:00

A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül.

A Deloitte hazai gazdasági és IT felső vezetők körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az olyan szabályozott iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az élelmiszeripar, hamarabb tudott lépni a COVID-19 helyzet kezelésében, mint más iparágak képviselői.

Igaz ugyan, hogy a pandémia bekövetkezésére gyakorlatilag senki sem számított, ahol azonban voltak előre elkészített üzletmenet-folytonossági tervek, ki voltak jelölve a felelősök, ott szervezettebben tudtak reagálni a COVID-19 teremtette kihívásra, és 2-3 hét alatt át tudták állítani működésüket. BCP terveket pedig ott is elkezdtek készíteni, ahol eddig ritkán foglalkoztak komolyabban a kérdéssel, ahogy azt a kkv szektorban is látjuk.

A felmérés eredményei szerint a fizikai jelenlétet nem igénylő vállalkozásoknál hamar ki tudták alakítani az otthoni munkavégzéshez az informatikai hátteret, még ha az elején adódtak is zökkenők a szoftverfrissítéssel, távoli eléréssel vagy jelszócserével. Tapasztalat híján a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása azonban már nem ment gond nélkül mindenhol.

Sok helyen nem foglalkoztak eleinte azzal a stresszhatással, amit a munkavállalók „otthoni üzemre” való átállása jelentett és jelent most is. Általános probléma volt, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel kapcsolatos kommunikáció CRM rendszerrel támogatott nyomon követése nem volt megoldva és olyan kezdeti lépések bevezetésével is gondok voltak, mint a telephelyek látogatóinak regisztrálása.

„A kezdeti sokkhatás után látható, hogy a gazdaság szereplői két fő stratégia mentén igyekeznek tovább építkezni: az egyik a költségstruktúra módszeres átvizsgálása és optimalizálása, a másik az automatizáció és digitalizáció továbbfejlesztése, elősegítve a cég későbbi talpra állását. A jelenlegi helyzetben létfontosságú, hogy egy társaság a lehető leggyorsabban reagáljon a vészhelyzetből adódó hatásokra, felkészüljön a világjárvány lehetséges forgatókönyveire”– mondta Marton Károly, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.

Az üzletmenet-folytonosság szervezése magában foglalja az infrastruktúrával, információ-biztonsággal, alkalmazottakkal, működéssel és kommunikációval kapcsolatos kockázatok kezelését azzal a céllal, hogy felkészítse a vállalatot ezekre a kihívásokra, és biztosítsa a működés és a termelés folyamatosságát.

A Deloitte szakértői összegyűjtötték, melyek a legfontosabb lépések, amelyekkel a vállalkozások biztosíthatják az üzletmenet-folytonosságot. Az oldal ITT érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.