Megnyílt az ország Pénzmúzeuma

Megnyílt az ország Pénzmúzeuma
2022. 03. 16., 07:29

Március 15-én, több száz hazai és nemzetközi vendég jelenlétében, hivatalosan is megnyitotta kapuit a Magyar Nemzeti Bank új Látogatóközpontja és Pénzmúzeuma a Széll Kálmán téren. A Pénzmúzeumnak otthont adó egykori Postapalota műemléki védettséget élvező épülete az elmúlt években teljes felújításon esett át, és ezt követően lett kialakítva a több mint 2400 m2 alapterületű, Európában is egyedülálló pénztörténeti és pénzügyi edukációs kiállítótér.

A rendezvény nyitó beszédében Matolcsy György a jegybank elnöke köszönetét fejezte mindenkinek, aki a múzeum létrejöttéhez tevékenyen hozzájárult. Beszédében kiemelte, hogy a március 15-re időzített megnyitónak szimbolikus jelentése van, hiszen már az 1948-49-es szabadságharc hősei által meghirdetett 12 pontban is az önálló nemzeti bank létrehozásának igénye volt az egyik leghangsúlyosabb követelés. A Magyar Nemzeti Bank akkor is az ország függetlenségének, önállóságának, szabadságának egyik legfontosabb jelképe volt, és ez máig sem változott.

A jegybank az elmúlt években eme felelősségének tudatában távolabbra mutató célokat is kitűzött maga elé. Ezek egyikeként vállalta, hogy az egyedülálló – itthon példa nélküli, de Európában is párját ritkító – intézmény létrehozásával megteremti a pénzügyi művelődés magyarországi központját, és ezáltal is emeli hazánk pénzügyi kultúrájának szintjét, ami az egyik legfontosabb feltétele a sikernek. A múzeum élménytere ennek megfelelően a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország hasonló létesítményének tapasztalatai lettek hasznosítva annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. A múzeumban ennek keretében elérhetőek lesznek diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve valósulnak meg, közös lépéseket téve a pénzügyi ismereteket széleskörű terjedéséhez – olvasható a jegybank közleményében.

Az ünnepség keretei között átadták az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjat is, amit az idei évben Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára kapott. A kitüntetéssel a jegybank Igazgatósága Magyar Leventének az ország hosszútávú gazdasági növekedését és fenntarthatóságát is hatékonyan segítő, a hazai vállalkozások és beruházások támogatása terén végzett kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenységét, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése terén elért, kiváló eredményeit ismerte el. Magyar Levente beszédében megköszönte díjat, köszönetet mondott csapatának és külön kiemelte, hogy pályájának kezdetén milyen meghatározó szakmai támogatást kapott Matolcsy Györgytől, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 12 év során végül számos sikeres kormányzati projekt megvalósításában vehetett részt.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, hogy a magyar muzeológia szempontjából is jelentős mértföldkő a Pénzmúzeum megnyitása. Az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikájának eredménye, hogy Magyarországon már számos, a Pénzmúzeumhoz hasonló, kiemelkedő kulturális projekt megvalósulására van lehetőség. A főigazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Nemzeti Banknak, amiért az intézmény az elmúlt években jelentős mértékben hozzájárult a magyar művészeti gyűjtemények gyarapításához.

Fábián Gergely, a Pénzmúzeum vezetője megköszönte annak a több mint 100 vállalkozásnak és több száz kollégának a munkát, ami lehetővé tette az ország legújabb múzeumának megnyitását. Beszédében kiemelte, hogy egy modern múzeumnak 3 alapvető célt kell kitűznie maga elé: ismereteket kell szórakoztatva átadnia, inspirálnia kell, és egy olyan platformként kell szolgálnia, ami összekapcsolja a különböző területek ismeretanyagait.

Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány vezetője beszédében kiemelte, hogy a fiatalok oktatásának két alapvető helyszíne van: az iskola és a család. Előbbi esetében hangsúlyozta a pénzügyi edukáció növekvő fontosságát az oktatási intézményekben, utóbbinál pedig kiemelte, hogy ahhoz a Pénzmúzeum fog nyújtani egy teljesen új lehetőséget, ahol a család minden tagja közösen szórakozva mélyíthetik el tudásukat a pénzügyek világában.

Az ünnepség végén Matolcsy György a jegybank elnöke Fábián Gergely segítségével átvágta a nyitást jelképező nemzeti színű szalagot, így a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont és Pénzmúzeum hivatalosan is kitárta kapuit az érdeklődő nagyközönség előtt. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS