Megnyílt az ország Pénzmúzeuma

Megnyílt az ország Pénzmúzeuma
2022. 03. 16., 07:29

Március 15-én, több száz hazai és nemzetközi vendég jelenlétében, hivatalosan is megnyitotta kapuit a Magyar Nemzeti Bank új Látogatóközpontja és Pénzmúzeuma a Széll Kálmán téren. A Pénzmúzeumnak otthont adó egykori Postapalota műemléki védettséget élvező épülete az elmúlt években teljes felújításon esett át, és ezt követően lett kialakítva a több mint 2400 m2 alapterületű, Európában is egyedülálló pénztörténeti és pénzügyi edukációs kiállítótér.

A rendezvény nyitó beszédében Matolcsy György a jegybank elnöke köszönetét fejezte mindenkinek, aki a múzeum létrejöttéhez tevékenyen hozzájárult. Beszédében kiemelte, hogy a március 15-re időzített megnyitónak szimbolikus jelentése van, hiszen már az 1948-49-es szabadságharc hősei által meghirdetett 12 pontban is az önálló nemzeti bank létrehozásának igénye volt az egyik leghangsúlyosabb követelés. A Magyar Nemzeti Bank akkor is az ország függetlenségének, önállóságának, szabadságának egyik legfontosabb jelképe volt, és ez máig sem változott.

A jegybank az elmúlt években eme felelősségének tudatában távolabbra mutató célokat is kitűzött maga elé. Ezek egyikeként vállalta, hogy az egyedülálló – itthon példa nélküli, de Európában is párját ritkító – intézmény létrehozásával megteremti a pénzügyi művelődés magyarországi központját, és ezáltal is emeli hazánk pénzügyi kultúrájának szintjét, ami az egyik legfontosabb feltétele a sikernek. A múzeum élménytere ennek megfelelően a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország hasonló létesítményének tapasztalatai lettek hasznosítva annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. A múzeumban ennek keretében elérhetőek lesznek diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve valósulnak meg, közös lépéseket téve a pénzügyi ismereteket széleskörű terjedéséhez – olvasható a jegybank közleményében.

Az ünnepség keretei között átadták az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjat is, amit az idei évben Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára kapott. A kitüntetéssel a jegybank Igazgatósága Magyar Leventének az ország hosszútávú gazdasági növekedését és fenntarthatóságát is hatékonyan segítő, a hazai vállalkozások és beruházások támogatása terén végzett kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenységét, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése terén elért, kiváló eredményeit ismerte el. Magyar Levente beszédében megköszönte díjat, köszönetet mondott csapatának és külön kiemelte, hogy pályájának kezdetén milyen meghatározó szakmai támogatást kapott Matolcsy Györgytől, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 12 év során végül számos sikeres kormányzati projekt megvalósításában vehetett részt.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, hogy a magyar muzeológia szempontjából is jelentős mértföldkő a Pénzmúzeum megnyitása. Az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikájának eredménye, hogy Magyarországon már számos, a Pénzmúzeumhoz hasonló, kiemelkedő kulturális projekt megvalósulására van lehetőség. A főigazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Nemzeti Banknak, amiért az intézmény az elmúlt években jelentős mértékben hozzájárult a magyar művészeti gyűjtemények gyarapításához.

Fábián Gergely, a Pénzmúzeum vezetője megköszönte annak a több mint 100 vállalkozásnak és több száz kollégának a munkát, ami lehetővé tette az ország legújabb múzeumának megnyitását. Beszédében kiemelte, hogy egy modern múzeumnak 3 alapvető célt kell kitűznie maga elé: ismereteket kell szórakoztatva átadnia, inspirálnia kell, és egy olyan platformként kell szolgálnia, ami összekapcsolja a különböző területek ismeretanyagait.

Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány vezetője beszédében kiemelte, hogy a fiatalok oktatásának két alapvető helyszíne van: az iskola és a család. Előbbi esetében hangsúlyozta a pénzügyi edukáció növekvő fontosságát az oktatási intézményekben, utóbbinál pedig kiemelte, hogy ahhoz a Pénzmúzeum fog nyújtani egy teljesen új lehetőséget, ahol a család minden tagja közösen szórakozva mélyíthetik el tudásukat a pénzügyek világában.

Az ünnepség végén Matolcsy György a jegybank elnöke Fábián Gergely segítségével átvágta a nyitást jelképező nemzeti színű szalagot, így a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont és Pénzmúzeum hivatalosan is kitárta kapuit az érdeklődő nagyközönség előtt. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS