Kolumbusz kedvenc borát is megkóstolhatják ma

2019. 05. 03., 11:00

A Fiesta de Vino május 3-ai budapesti rendezvényén torói bort is kóstolhatnak a vendégek, méghozzá a Bodegas Rejadorada különleges tételeit.

A pincészet ültetvényei közt találunk több mint 100 éves tőkéket érlelő dűlőt is, innen származik a 100 százalék tinta de toróból készült, 13 hónapig francia barrique hordóban érlelt Rejadorada Bravo hordóválogatás – írja a Gusto.

A vidék talaja köves, a csapadék nagyon kevés, szinte sivatagi a klíma, ezért meglehetősen távol vannak egymástól a tőkék. A tengerszint feletti magasságnak köszönhetően az éjszakák hűvösek, így a frissítő savak megmaradnak, a torói borok ezért gyümölcsösek és hosszan érlelhetőek.

A fő szőlőfajta a tempranillo, amit itt tinta de torónak neveznek. A város neve bikát jelent, az ország egyik legrégebbi arénáját itt találjuk.

A helyiek a legendánál az újvilág felfedezőjét, Kolumbuszt emlegetik, aki éveket töltött Ribera del Duero fővárosában, Valladolidban, és ott is halt meg.

Azt állítják a toróiak, hogy Kolumbusz háromhajós felfedező flottájának egyike, a Pinta a bizonyíték arra, hogy Cristóbal Colón szerette a torói bort. 

Ugyanis a torói bor más néven pinta – és mi másról neveznének el egy hajót, mint a gyomrában pihenő hordók tartalmáról? Komolyabb érv, hogy a Kolumbusz mellett a királynál kampányoló szerzetes, Juan Pérez bizonyítottan kedvelte a torói bort.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS