Jelentős az érdeklődés a belföldi borászati rendezvények iránt

2020. 10. 10., 13:00

Jelentősen megnőtt az érdeklődés idén a borászati rendezvények iránt, 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat – derül ki Lounge Group elemzéséből, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készített.

Az őszi turisztikai szezon elején folyamatosan, lassan nő az érdeklődés az interneten az utazások iránt. Ugyanakkor a lakosság 57 százaléka továbbra is bizonytalannak érzi az idei szezonra tervezett kikapcsolódását. Még inkább felértékelődött a belföldi turizmus, ezt legjobban a borturizmus iránti érdeklődés tavalyi évhez képest kiugró növekedése támasztja alá – írták a közleményben.

A Budapesttel kapcsolatos említések háttérbe szorultak az interneten, helyét átvették a borkóstolókról, borászatokról és szüretekről szóló bejegyzések. A 18-29 évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, illetve a fővárosban vagy megyeszékhelyeken élők voltak azok, akik az átlagosnál nagyobb arányban utaztak kifejezetten borturizmus céljából.

A szürettel kapcsolatban a felhasználók leginkább a Balatont és Badacsonyt említették, a magánszüreti események nagy részét is az élménybeszámolók alapján a balatoni régióban tartották. A top térségek és helyszínek listáján szintén a magyar tenger vette át a vezető helyet, a Badacsonnyal és Tokajjal összefüggő említések száma megduplázódott, a top helyszínek között pedig megjelent Villány is.

A Szekszárdi Szüreti Napok, a Badacsonyi Szüret és a Winelovers események kerültek a figyelem középpontjába, amiből szintén jól látszik, hogy a borturizmus iránti érdeklődés jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban.

Az idei ősz a nyilvános közösségi posztok mérhető adatai alapján a magánszüretekről, a piacozásról és a kirándulásokról szól. Ezek remek hétvégi, járvány-kompatibilis programlehetőséget kínálnak. Sokan látogatják meg a Kéktúra útvonalait, a Hortobágyot és a Dunakanyart egy-egy napsütéses túra reményében, a hétvégéket pedig szívesen töltik a Balatonon, a Tiszta-tavon, a Dunakanyarban, Tokajon vagy éppen Hévízen.

Az elemzést a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából a Lounge Group végezte a Századvég Alapítvány és a Neticle nyilvános közösségi média posztokat és hozzászólásokat elemző startup együttműködésével. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS