Borásznők segítenek bajba jutott anyákon és gyermekeiken

2019. 03. 05., 15:30

Az Anyaoltalmazó Alapítványnak ajánlja fel 32 borásznő a honoráriumát a nőnapi borkóstolón.

„Gyengébb? Nem! – Nőnapi borkóstoló” címmel szervez rendezvényt Szabó Edit borszakíró és a Sofitel Budapest Chain Bridge.

A kóstolón 32 borásznő kínálja majd a borokat, hozzájuk illő ételekről pedig Alain Losbar, a Sofitel konyhafőnöke és csapata gondoskodik. A programot két mesterkurzus, egy bor-sajt, és egy bor-csokoládé kóstoló is színesíti – írja a Gusto Magazin.

A rendezvényt a borok és kínálóik mellett az teszi különlegessé és egyedivé, hogy Csetvei Krisztina móri, és Luka Enikő soproni borász javaslatára a borásznők lemondanak aznapi honoráriumukról, és az összeget a női szolidaritás jegyében az Anyaoltalmazó Alapítványnakajánlják fel.

A borásznők több hasonló céllal létrejött egyesület közül választották ki a budapesti székhelyű, de tevékenységét az egész országra kiterjesztő alapítványt, amely évente 75-80 bajba jutott édesanyának és gyermekének nyújt átmeneti otthont.

Az alapítvány nem csupán fedelet, de pszichológiai tanácsadást, jogi képviseletet, szakorvosi, védőnői segítséget, szociális támogatást is biztosít számukra.

A felajánlott összeg 500 ezer forint, amely a helyszínen még tovább gyarapodhat, mert a gyűjtés a rendezvényen is folytatódik. Az Alapítvány munkatársai jelen lesznek a rendezvényen, így az adományt át is veszik a borkóstoló végén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS