A legjobbak közé kerülhet a TokajKalauz

2021. 02. 02., 11:30

Január végén értesítették világszerte a gasztronómiai kiadványok szerzőit, akik a rangos Gourmand Awardson a Best in the world szintig jutottak.

A több fordulós könyvszemlén egy hazai könyv, a Ripka Gergely által írt, TokajGuide „European wine” kategóriában a legjobb 4 közé került, ami magyar könyvnek korábban még nem sikerült – írja a Gusto.

A Gourmand Awards for Drink Culture a világ egyik legnagyobb gasztronómiai és italkönyves seregszemléje, összesen nem kevesebb, mint 175 ország kiadványainak részvételével, a Gourmand International szervezésében.

Az évszakonként szemlézett versenyben végül az „európai bor” kategóriában döntőbe jutó négy jelölt:

  • Austria - Ruster/Ausbruch DAC, Rudolf Lantschbauer, Yulan Cai (Vinothek)
  • Bosnia - Wine Stories, Bosnia & Herzegovina, Zeljko Garmaz
  • Hungary - Tokaj Guide, Ripka Gergely (Scolar Kiadó)
  • USA - The New Wines of Mount Etna, Benjamin North Spencer (Gemelli Press)

„Felemelő érzés már önmagában Tokajt és Magyarországot látni ezen a shortlisten. Franciaország boros könyveinek külön kategóriája van ezen a versenyen, Magyarországot meg a legtöbb boros tankönyvben, webshopban és más hasonló platformokon általában a ‘világ többi része’ kategóriában említik; én is igyekszem mindent megtenni azért, hogy hazánkat számon tartsák ma is a bortérképen” – mondja a szerző, akinek TokajKalauza a tavalyi Spring Harvest listán tűnt fel először a könyvszemle weboldalán.

A Best in world kategória védjegyét, matricáját már használhatják a kategória döntősei, végső győztest pedig júniusban hirdetnek, Párizsban.

Független iránytű a Tokaji borvidékről

A TokajGuide/TokajKalauz 2014 óta eddig 3 kiadással került nyomtatásba, legutóbb 2019-ben. A két évente frissülő, szabad és független, kétnyelvű kiadvány napjaink legátfogóbb, legnaprakészebb kalauza a történelmi Tokaji borvidék értékeiről, benne 150 meghatározó borászaton túl a legjobb éttermek, ajánlott szálláshelyek, sokrétű rendezvénytippek, a legszebb kirándulóhelyek, várak és más történelmileg vagy táji szempontból fontos látnivalók, de katalogizált borértékelések és évjáratleírások is vezetik a borturistát.

A könyv mára nemzetközi viszonylatban mérve is fontos referenciává vált a borkedvelők számára és a Hegyaljára látogatóknak a borvidéken való eligazodásban. Világszerte számos országból rendelik és követik a szerzői forrásból, illetve a Scolar Kiadó gondozásában készülő kalauzt, melynek friss kiadása idén áprilisban kerül bemutatásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS