Új KAP-pályázat: „állategységenként” akár évi 284 euróból javíthatók a tehenek állatjóléti körülményei

2024. 12. 15., 19:05

A tejtermelő szarvasmarha állományok állatjóléti körülményeinek javítását célzó új pályázati felhívás jelent meg a KAP Stratégiai Terv keretei között. A támogatási kérelmeket 2025. január 13-tól 2025. február 13-ig lehet benyújtani.

A KAP-RD30-1-24 kódszámú, „Állatjóléti támogatás a tejtermelő szarvasmarha ágazatban” című, európai uniós társfinanszírozással, a KAP Stratégiai Terv keretei között megvalósulópályázati felhívás a Vidékfejlesztési Program részeként korábban már elérhető támogatási intézkedés folytatása, amely továbbra is a nőivarú tejtermelő szarvasmarhák általános jólétének javítását segíti elő – olvadható az Agrárminisztérium közleményében.

A támogatás az állatsűrűségre, a több gondozói felügyeletre, a preventív beavatkozásokra és fejési technológiára, illetve a takarmányozásra vonatkozó kötelező előírások által segíti az állatjóléti feltételek javulását, ugyanakkor a kedvezményezettek – a kötelező előírások mellett, azokkal együtt – a természetes körülmények biztosítására (mint választható előírás teljesítésére) is vállalást tehetnek.

A gazdálkodók – a 2025. január 1-jével induló 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt – a kötelező és választható előírások együttes betartásáért tehenek esetén akár állategységenként évi 284 euró, üszők és borjak esetén állategységenként évi 222 euró összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu felületen találhatók. Ezt az oldalt érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, valamint változás itt érhető el – javasolja az agrártárca.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS