200 milliárd forint érhető el a mezőgazdasági fejlesztésekhez

2024. 09. 18., 12:18

Szeptember 17-től két új, összesen 200 milliárd forint értékű felhívásra pályázhatnak a vállalkozások: a feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása kapcsán 150 milliárd forint, míg az állattartó telepek kisebb léptékű beruházásaihoz 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

A Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusában az Európai Unió társfinanszírozásával folytatódik az elmúlt években megkezdett, a rendszerváltás utáni legnagyobb állattartó telepi és élelmiszeripari fejlesztési program. A megvalósuló fejlesztések, beruházások jelentősen hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és a hozzáadott értékének növeléséhez – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

A nyáron közzétett és ütemesen megjelenő beruházási pályázati felhívások közül a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívás elsősorban a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztéseket célozza. A finanszírozni tervezett nagyobb léptékű fejlesztések növelik az élelmiszeripar és a takarmányipar vállalati hatékonyságát. A vissza nem térítendő támogatás formájában elnyerhető forrás irányulhat a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása mellett a versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítására, a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztésekre, továbbá az energia-önellátás növelését és az energiafüggőség csökkentését célzó technológiák alkalmazására, például a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével.

A szintén szeptember 17-től megnyílt, az „Állattartó telepek megújításának támogatása” című felhívás az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását szolgálja, továbbá támogatja a hozzáadott érték fokozását a kisebb léptékű fejlesztések finanszírozásával, fókuszálva a kisebb állattartó gazdaságok fejlesztési igényeire. Lehetőség nyílik új épületek, építmények kialakítására, valamint az állattartáshoz szükséges eszközök, gépek, technológiák termelésbe állítására, sőt az állattartó telepek épületenergetikai, épületgépészeti felújítására, technológiai korszerűsítésére, illetve a megújuló energia felhasználásával az energiafelhasználás csökkentésére is. A telepek környezeti terhelését mérséklő fejlesztések, a járványos állatbetegségek telepeken történő megjelenésének kockázatát csökkentő vagy olyan állatjóléti beruházások is támogathatóak e forrás segítségével, amelyek túlmutatnak az általános telepi fejlesztéseken.

A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhetőek el, ahol a Közös Agárpolitika Stratégiai Terve keretében megvalósuló, 2027-ig tartó támogatási ciklussal kapcsolatos tudnivalók is megtalálhatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS