Meghaladta a 2100 forintot a fizikai átlagórabér 2024 végén

2025. 01. 21., 09:05

2024 negyedik negyedévének végére 2130 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1952 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban ennél kissé nagyobb mértékű volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 negyedik negyedévéhez képest 9,6 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Bár a naptári év során valóban egyszámjegyű volt a fizikai órabérek növekedése, a számok megfelelő értelmezéséhez figyelembe kell venni egy egyszeri hatást is: 2023-ban a minimálbér-emelést kivételesen egy hónappal előrébb hozták, így annak hatása már a decemberi béreknél érvényesült, az aktuális adatokat pedig egy magasabb bázishoz hasonlítjuk – mondta el Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Idén a cégek jellemzően újra januárban hajtják végre a béremeléseket. A fent említett egyszeri hatásnak a kiszűrésével becsléseink szerint 14–15 százalék között alakult a béremelkedés éves üteme a fizikai dolgozók körében, ami az jelenti, hogy a reálbér-emelkedés mértéke nagyjából 10 százalékos volt.”

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2024 végére három régióban, Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon maradt 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér – ezeken a területeken jellemzően 1750 – 1900 forint között alakul az értéke. A többi régióban 2050-2250 forint közötti órabérek jellemzők, ám Közép-Magyarország és a főváros látványosan kiugrik a hazai mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága az előző negyedévhez hasonlóan ismét a 2900 forintos szintet ostromolja.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 negyedik negyedévében átlagosan 9,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében tavaly is jellemzően januárban zajlott le a bérek éves szintű rendezése, ezért a tíz százalékot közelítő éves béremelési ütem azt jelenti, hogy ebben a bérkategóriában 5–6 százalékos reálbér-növekedés volt tapasztalható – számolt be Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár az infláció továbbra is várhatóan 5 százalék alatti szinten marad majd, a továbbra is erős béremelési igények idén is néhány százalékos reálbér-növekedést vetítenek előre. Erre amiatt is számíthatunk, mert a számok a fluktuáció fokozatos erősödését mutatják: 2024 negyedik negyedévében a kilépési forgalom mértéke a szokásos 2–3 százalék helyett a 8 százalékos szintet közelítette.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól érezhetően elmaradó, 5,3 százalékos béremelést hajtottak végre 2024-ben a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy még ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához, mivel a kilépési forgalom stabilan alacsony, 2–3 százalék közötti szinten áll.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS