Meghaladta a 2100 forintot a fizikai átlagórabér 2024 végén

2025. 01. 21., 09:05

2024 negyedik negyedévének végére 2130 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1952 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban ennél kissé nagyobb mértékű volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 negyedik negyedévéhez képest 9,6 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Bár a naptári év során valóban egyszámjegyű volt a fizikai órabérek növekedése, a számok megfelelő értelmezéséhez figyelembe kell venni egy egyszeri hatást is: 2023-ban a minimálbér-emelést kivételesen egy hónappal előrébb hozták, így annak hatása már a decemberi béreknél érvényesült, az aktuális adatokat pedig egy magasabb bázishoz hasonlítjuk – mondta el Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Idén a cégek jellemzően újra januárban hajtják végre a béremeléseket. A fent említett egyszeri hatásnak a kiszűrésével becsléseink szerint 14–15 százalék között alakult a béremelkedés éves üteme a fizikai dolgozók körében, ami az jelenti, hogy a reálbér-emelkedés mértéke nagyjából 10 százalékos volt.”

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2024 végére három régióban, Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon maradt 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér – ezeken a területeken jellemzően 1750 – 1900 forint között alakul az értéke. A többi régióban 2050-2250 forint közötti órabérek jellemzők, ám Közép-Magyarország és a főváros látványosan kiugrik a hazai mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága az előző negyedévhez hasonlóan ismét a 2900 forintos szintet ostromolja.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 negyedik negyedévében átlagosan 9,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében tavaly is jellemzően januárban zajlott le a bérek éves szintű rendezése, ezért a tíz százalékot közelítő éves béremelési ütem azt jelenti, hogy ebben a bérkategóriában 5–6 százalékos reálbér-növekedés volt tapasztalható – számolt be Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár az infláció továbbra is várhatóan 5 százalék alatti szinten marad majd, a továbbra is erős béremelési igények idén is néhány százalékos reálbér-növekedést vetítenek előre. Erre amiatt is számíthatunk, mert a számok a fluktuáció fokozatos erősödését mutatják: 2024 negyedik negyedévében a kilépési forgalom mértéke a szokásos 2–3 százalék helyett a 8 százalékos szintet közelítette.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól érezhetően elmaradó, 5,3 százalékos béremelést hajtottak végre 2024-ben a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy még ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához, mivel a kilépési forgalom stabilan alacsony, 2–3 százalék közötti szinten áll.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS