Újdonságok a katások bevallási szabályaiban

2022. 02. 12., 14:17

A kisadózó vállalkozásnak változatlanul 2022. február 25-éig kell a 21KATA-nyomtatványt benyújtania NAV-hoz, változtak ugyanakkor egyes adófizetési és adatszolgáltatási szabályok – hívja fel a figyelmet az adóhivatal. A 21KATA az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással idén is egyszerűen kitölthető és beküldhető.

Nem változott az a szabály, hogy ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, tehát nem kötelezett a 40 százalékos mértékű adó fizetésére, akkor erről a 21KATA-bevallás főlapján kell nyilatkoznia.

Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele meghaladja a 12 millió forintot, azaz meg kell fizetnie a 40 százalékos mértékű adót, akkor nem nyilatkozatot, hanem bevallást kell benyújtania, a 21KATA 01-es lapján.

2021. január 1-jétől változtak a katás vállalkozások adófizetési és adatszolgáltatási szabályai, ezért a 21KATA-bevallás is átalakult.

A katás vállalkozást a külföldi kifizetőtől származó bevétel után terhelő 40 százalékos mértékű adó bevallása

a) Ha a kisadózó vállalkozás 2021-ben olyan külföldi kifizetőtől szerzett bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor e bevétel után a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kellett fizetnie a bevételszerzést követő hónap 12-éig. Az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka. Ezt a 40 százalékos mértékű adót a 21KATA-bevallásban kell bevallani. A bevallás 21KATA-KULF lapján havonta és kifizetőnként kell feltüntetni az adó alapjába tartozó bevételt, továbbá a bevételt juttató külföldi kifizető nevét és címét.

b) Ha a kisadózó vállalkozás vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló, ugyanazon külföldi kifizetőtől szerzett 2021-ben 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor 40 százalékos mértékű adót kellett fizetnie. Az adót első alkalommal a 3 millió forintos összeghatár átlépését követő hónap 12-éig kellett megfizetni, utána pedig minden olyan hónap után 12-éig, amelyben a katás vállalkozás az adott külföldi kifizetőtől bevételt szerzett. Az adó alapja a 3 millió forintot meghaladó összegű bevételrész 71,42 százaléka. Az adót szintén a 21KATA bevallásban kell bevallani az a) pontban írtak szerint.

Adatszolgáltatás

a) A katás vállalkozásnak továbbra is adatot kell szolgáltatnia azoknak az üzleti partnereinek a nevéről, címéről, amelyektől a naptári évben 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett. Az adatszolgáltatáskor nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyekről a katás vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki. Az adatszolgáltatást a nyomtatvány 21KATA-02-es lapján kell benyújtani.

b) Új szabály 2021-től, hogy a katás vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia annak a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló Art. szerinti kifizetőnek a nevéről, címéről és a tőle a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, mely kifizetőnek 40 százalékos mértékű adót kellett fizetnie. Ezeket az adatokat is a nyomtatvány 21KATA-02-es lapján kell feltüntetni, jelölve, hogy a katás vállalkozás a kifizetővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Részletek és jogszabályi hivatkozások a NAV tájékoztatójában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS