Új módszerrel ellenőriz az adóhatóság

2019. 09. 09., 15:30

Az utóbbi években átalakult az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata. Több kisebb vizsgálattal, a rendelkezésére álló adatok (online pénztárgép, EKÁER) felhasználásával „szondázza”, vajon az adózók betartják-e a jogszabályokat. Mélyre ható ellenőrzésbe mostanság már csak ott kezd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ahol „biztosra mehet”. Ilyenkor általában sikerrel is jár – állapítja meg a Deloitte.

Az adóhatóság statisztikái szerint 2018-ban az adóellenőrzések 92,5 százaléka a „hagyományos” revíziónál rövidebb és kevésbé alapos, úgynevezett jogkövetési vizsgálat volt. Az ilyen típusú vizsgálatok száma egy év alatt 36 százalékkal nőtt, míg a lezárt időszakot érintő, „hagyományos” adóellenőrzések aránya 2018-ban mindössze 7,5 százalékos volt. Az adóhatóság hatékonyságára azonban így sem lehet panasz. Négy elindított hagyományos adóellenőrzésből három eredményes volt, a jogkövetési vizsgálatoknál viszont csak 14 százalék ez az arány.

„A statisztika az adóhatósági gyakorlat változását jelzi. A kiválasztás szoftvertámogatott eszközök bevetésével, automatikusan, a rendelkezésre álló adatok elemzésével zajlik, tehermentesítve ezzel a revizorokat. A NAV több kisebb ellenőrzéssel vizsgálja az adózók jogkövetési hajlandóságát. Amennyiben jogsértés gyanúja merül fel, akkor a NAV immár "biztosra menve" nagyszabású adóellenőrzést indít, amelyet az esetek többségében eredményesen zár le" - hívta fel a figyelmet dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezető ügyvédje. Hozzátette: a feltárt jogsértések 90 százaléka az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik.

Az ellenőrzési irányok meghatározására, a kockázatos adózók beazonosítására az adóhatóság a rendelkezésére álló, folyamatosan bővülő adatvagyont használja. Ennek legjelentősebb eleme a valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mely az online pénztárgépes adatszolgáltatással kiegészülve lehetővé teszi, hogy az adóhatóság valamennyi jelentősebb összegű belföldi ügyletre rálásson. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szintén fontos eszköz a NAV kezében, hiszen az áruforgalom ellenőrzésével számos esetben azonosíthat adóelkerülési próbálkozásokat.

„A jövőben a szoftver-vezérelt és automatizált eszközök további bővülésére is lehet számítani, hiszen nemrégiben felmerült például, hogy a számlaadat-bejelentés értékhatára alacsonyabb legyen, vagy eltörlésre kerüljön”  – tette hozzá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A NAV 2018-ban összesen 177 107 ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeképpen 257,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg. A kiszabott adó- és mulasztási bírság, késedelmi pótlék összege pedig meghaladta a 198 milliárd forintot. Az adóhatóság a kiemelt célok érdekében alapvetően az önkéntes jogkövetés támogatására, a kiemelt adózók, valamint a jelentős költségvetési kockázattal rendelkező körök tevékenységének ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS