Új korszak a NAV-nál: milliószámra futnak be a számlák az adóhivatalhoz

2021. 04. 17., 18:00

Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a NAV-hoz beérkezett online számlák száma – tájékoztatott Izer Norbert.

Április 7-én megdőlt a napi rekord: a tavaszi szünet utáni első munkanapon több mint 3,5 millió számlát állítottak ki – számolt be a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Április 1-je és április 15-e több mint 2,8 millió beérkezett számlával osztozik a második és harmadik helyen.

Izer Norbert felidézte, hogy április elsejétől a NAV szinte minden számla adatát megkapja az online-számlarendszeren keresztül, még azokét is – a vevő adatai nélkül –, amelyeket a lakosság, vagyis a magánszemélyek vásárlásairól, ügyleteiről állítanak ki a vállalkozások.

Az online számlázás több szempontból is a 21. század egyik legnagyobb adóügyi vívmánya lehet – szögezte le az államtitkár. Egyrészt, mert a legnagyobb horderejű lépés lehet a feketegazdaság elleni küzdelemben, hiszen április 1-jétől a kockázatelemzőknek szinte az összes kontrolladat a rendelkezésükre áll, így a revizorok az adóvisszaélésekre azonnal tudnak reagálni. Másrészt az online számlázás révén számos, az Európai Unióban is példaértékű adóhivatali szolgáltatást vehetnek igénybe a magyarországi vállalkozások.

„Miután a kormány a családokat és a lakosságot már 2017-ben az e-szja bevezetésével megszabadította a személyi jövedelemadó bevallás kitöltésének a nyűgétől, most a vállalkozókon a sor.” Nyártól az adóhivatal áfabevallás-tervezetet ajánl ki az érintetteknek, ami évente mintegy félmillió vállalkozásnak jelenthet könnyebbséget. Először a 2021. júliusról szóló havi áfabevallás tervezetét ajánlja ki a hivatal.

A koronavírus-járványban kiemelten fontos, hogy az online számlázás révén kiváltható a magas fertőzési kockázatot jelentő papírszámla. Az eladó a számlaadatokat beküldi az adóhivatalhoz, a vevő pedig egyszerűen letölti azokat, így az elektronikus számlázással megtörténik az adatszolgáltatás is. A visszajelzések szerint több, eddig számlatömböt használó kisvállalkozás állt át az elektronikus számlázásra, és nemcsak azért, mert bizonylatonként 700 forintot spórolhat, hanem azért is, mert a járvány idején ez a legbiztonságosabb számlázási mód – hangsúlyozta Izer Norbert. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS