Ügyletenként 2 milliós bírság jöhet, ha nem készítette el a transzferár dokumentációt

2023. 05. 31., 10:39

Május 31-én éjfélig kell benyújtani a cégeknek a 2022. évre vonatkozó társasági adóbevallást és megfizetni az adót. Fontos változás, hogy ebben az adóbevallásban már szerepeltetni kell a transzferár dokumentációra köteles vállalkozásoknak a kapcsolt felek közötti tranzakciók legfontosabb adatait (az ATP-01 és ATP-KV nevű lapokon).

„Amennyiben ezt a határidőt elmulasztják a vállalkozások, vagy hibásan töltik ki a bevallást és hatósági ellenőrzést kapnak, akkor komoly büntetésekre kell számítaniuk” – figyelmeztet Kakuk Bianka, az ICT Business Advisory vezető transzferár szakértője.

A transzferár dokumentáció készítése eddig is kötelező volt azoknak a társaságoknak, amelyek nem minősültek kisvállalkozásnak és elérték a kapcsolt vállalkozásukkal folytatott ügyfeletek értékében az 50 milliós határt. A 2022. üzleti évre ez a határ 100 millióra növekedett, de így is több ezer cég érintett a transzferár dokumentáció elkészítésére.

Talán még ennél is fontosabb változás, hogy a NAV által egyszerűbben ellenőrizethő, hogy mely vállalkozás készítette el a dokumentációt, hiszen a társasági adóbevallásban kötelező feltüntetni a legfontosabb adatokat.

„Ez a kötelezettség korábban nem volt, így egyszerűen szűrhető, hogy mely cégek nem teljesítik az adatszolgáltatást” hívja fel a figyelmet a szakértő.

Amennyiben a vállalkozás elmulasztja, vagy hibásan tölti ki társasági adóbevallást vonatkozó részeit, úgy a nyilvántartási kötelezettség megsértése miatt ügyletenként 2 millió forintos bírsággal számolhat. Ismételt mulasztás esetén (2 éven belül) 4 millió forintos bírság várható, de ismételt mulasztás ugyanazon nyilvántartásban (2 éven belül) akár 8 millió forintos büntetés is lehetséges. Ugyanezen jogsértések az Art.230§-a alapján a jövőben 5-,10-,20 millió forint lesz.

A szakértő javasolja, hogy a könnyebbé vált ellenőrzési lehetőség miatt, valamint a jelentős bírságok elkerülése érdekében érdemes az elévülési határidőn belül (az elmúlt 5+1 évre) elkészíteni a teljes dokumentációt az arra kötelezett cégeknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS