Több ponton változnak a szocho szabályai

2022. 01. 03., 15:31

2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai több ponton változnak – hívja fel a figyelmet a NAV.

A szocho mértéke 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

 

A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 15,5 százalékról ugyancsak 13 százalékra csökken.

A szocho mértékének csökkenése miatt változik az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó 87 százalékos szabály is:

  • Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély fizeti a szochót, akkor 2022. január 1-jétől a megállapított jövedelem 89 százalékát kell figyelembe venni.
  • Ez a szabály azonban nem alkalmazandó akkor, ha a szocho költségként elszámolható, vagy azt a magánszemélynek megtérítették.

A szocho csökkenése miatt a főállású katások ellátási alapja is változik. 2022. január 1-jétől a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja azoknál a főállású kisadózóknál,

  • akik után havi 50 000 forint tételes adót fizetnek, havi 102 000 forintról 108 000 forintra emelkedik,
  • akik után pedig havi 75 000 forint tételes adót fizetnek, havi 170 000 forintról 179 000 forintra emelkedik.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS