Tankolás hatósági áron: mikor kell a NAV-nak adatot küldeni?

2022. 08. 24., 14:28

A hatósági áras üzemanyag értékesítésekor rögzített forgalmi rendszám és az értékesítésről kiállított bizonylat adatainak továbbítása a NAV-hoz: a legfontosabb tudnivalók.

Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az üzemanyagot hatósági áron értékesíti, feljegyezheti és számítógépes rendszerében kézi bevitellel vagy vonalkód beolvasásával rögzítheti a tankoló gépjármű forgalmi rendszámát és azt az értékesítéshez tartozó bizonylattal együtt tárolhatja. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője rögzíti ezeket az adatokat, akkor a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot kell küldenie a NAV-nak.

Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője úgy dönt, hogy a forgalmi rendszám adatát nem rögzíti, vagy a rögzítésre nincsen lehetősége, vagy nem hatósági áron értékesítette az üzemanyagot, akkor adatot sem kell szolgáltatnia.

Kire vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség?

Az adatszolgáltatásra az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles, azt nem szükséges üzemanyagtöltő állomásonként küldeni.

Hogyan lehet teljesíteni az adatszolgáltatást?

Az adatszolgáltatást elektronikusan, az e-Papír szolgáltatással kell elküldeni a NAV-nak.

Az e-Papír szolgáltatás használatakor

– a Témacsoport rovat legördülő listájából az „Egyéb” opciót,

– az Ügytípus rovat legördülő listájából az „Egyéb” opciót,

– a Címzett rovat legördülő listájából az adózó székhelye szerint illetékes NAV adó- és vámigazgatóságot

kell kiválasztani.

A gyorsabb ügyintézés érdekében célszerű az e-Papír szolgáltatással küldött beadvány szövegében a „94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet 1/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség” teljesítésére utalni.

Az igazgatóságok listája elérhető itt.

A forgalmi rendszámok és a hozzájuk tartozó bizonylatok kimutatását az e-Papír csatolmányaként kell elküldeni a NAV-nak, napi bontásban, formázás nélküli szövegként (.txt) rögzítve. A txt-fájlban a forgalmi rendszámot (szóköz, kötőjel nélkül) és a hozzá tartozó bizonylat azonosítóját (nyugta, számla száma) kell szerepeltetni „ ; ” (pontosvesszővel) elválasztva. A fájl elnevezése utalhat az adatszolgáltatás időszakára (napjára).

Az e-Papír szolgáltatás használatakor a csatolmány maximum 25 MB terjedelmű lehet. 25 MB fájlméret felett a NAV zip-formátumú tömörített konténer használatát javasolja.

A napi bontásban készített adatszolgáltatást a NAV heti rendszerességgel (a tárgyhetet követő munkanapon) várja.

Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az online pénztárgép adatszolgáltatás keretében is megküldheti a NAV-nak a fenti adatokat figyelembe véve az adatkezelési szabályokat is.

További részletek a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS