Sztornószámlák miatti eltérésekre figyelmeztet a NAV

2023. 12. 15., 16:25

Tipikus hibának számít, hogy a számlabefogadók a sztornózott számlák miatt keletkező, fizetendő adót nem veszik figyelembe, de az is sokaknál okoz problémát, hogy az ilyen sztornószámlák helytelenül szerepelnek az áfabevallásban.

A NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságán az Online Számla rendszer adatai alapján választották ki azokat az adózókat, akiknek egy adott hónapban sztornószámlát vagy módosító számlát állítottak ki, de az nem szerepelt bevallásukban, sőt az eredeti, érvénytelenített számla adótartalmát levonásba helyezték.

A NAV az eltérésekről tájékoztatta a vállalkozásokat nyilvántartásaik felülvizsgálatát kérve. A legtöbben visszajelzés nélkül helyesbítettek, illetve önrevízióval módosították áfabevallásukat, mások a NAV-val egyeztetve javították a hibát. Ennek nyomán öt adózó összesen tizenkétmillió forint kötelezettségnövekedést vallott be.

A NAV az Online Számla rendszer adatai mellett felhasználja korábbi elemzései és az úgynevezett desk audit vizsgálatok tapasztalatait is, hogy kiszűrje az adóbevallási folyamat tipikus problémáit, és azokról a vállalkozásokat tájékoztatja. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS