Szocho a kamatjövedelmek után: így megy

2023. 06. 26., 16:22

A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

2023.július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt – a Szocho tv.rendelkezéseitől eltérően – a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a kamatjövedelem után.

Nem kell szochót fizetni:

  • a 2023. július 1-je előtt lekötött betétek, illetve megvásárolt értékpapírok kamata után,
  • az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után, valamint
  • az olyan kifizetés után, amit nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni, idetartozik például a lakossági állampapír kamata, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás, és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve a babakötvény.

A szocho alapja megegyezik a kamatjövedelmet terhelő szja alapjával, tehát annak teljes összege után meg kell fizetni a szochót, mert az adófizetési felső határ nem vonatkozik a kamatjövedelmekre.

A szochofizetési kötelezettség kezdete a kamatjövedelem típusától függ, ezért a szocho először az alábbi kifizetéseket terheli:

  • a hitelintézeti betéteknél, takarékbetéteknél, fizetési számláknál a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot, lekötött betétnél a 2023. június 30. után lekötött betét kamatát;
  • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapíroknál, kollektív befektetési értékpapíroknál a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatát, hozamát;
  • olyan kamatjövedelmeknél, amiből az adót nem lehet levonni (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követően megillető vagyoni értéket;
  • a biztosítási szerződések alapján teljesített egyes kifizetéseknél a 2023. július 1-jétől kötött biztosítási szerződés kamatnak minősülő biztosítói teljesítését;
  • a szövetkezeti tagnak nyújtott tagi kölcsönöknél a 2023. július 1-jétől nyújtott tagi kölcsön kamatát;
  • a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjának a munkaviszonya megszűnése miatt járó kifizetéseknél a kamatjövedelemnek azt a részét, ami a tag által teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. július 1-jét követő időszakával arányos.

A magánszemélyt terhelő adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és a juttatást követő hónap 12-éig fizeti meg, illetve vallja be a NAV-nak, havi, kifizetői szinten összesített bevallásban.

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől – például külföldről – származik, vagy azt a kifizető nem tudja levonni (például: tárgynyeremény esetében) a szochót a kamatjövedelmet szerző természetes személynek kell megállapítania és megfizetnie, egyidejűleg a kamatjövedelmet terhelő szja megfizetésével és bevallásával.

Kérdések és válaszok

1. Kell-e szochót fizetni a 2023. július 1. előtt lekötött betétekre, megvásárolt értékpapírokra, vagy az ezt megelőzően megkötött biztosítási szerződésekből származó kifizetések utáni kamatjövedelemre?

Nem, mert kamatjövedelem után a szochót csak a 2023. július 1. után lekötött betétek, megvásárolt értékpapírok, és ezen időpont után megkötött biztosítási szerződések esetében kell megfizetni.

2. A bankszámlán lévő lekötetlen összeg után kell-e szochót fizetni?

Ha a bankszámlán elhelyezett lekötetlen összeg után a számlavezető bank kamatot ír jóvá 2023. július 1. napján és azt követően, akkor a kamatjövedelem után kell szochót fizetni.

3. Megtakarításomat lakossági állampapírban tartom. Az ebből származó kamatjövedelem után kell szochót fizetnem?

Ha a megtakarítást 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírban tartja a magánszemély, ennek kamata után nem kell szja-t és szochót fizetnie. Akkor sem kell szochót fizetni, ha a természetes személy 2023. július 1. előtt szerez 2019. június 1. előtt kibocsátott szja-köteles lakossági állampapírt.

4. Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a nyereménybetéteket?

A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény (például személygépkocsi), értékpapír esetén a 2023. június 30. után megszerzett kamatjövedelmet akkor terheli szochó a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után, ha a természetes személyt teljes egészében 2023. június 30-át követő időszak kamatjövedelmeként illeti meg a vagyoni érték. Tehát csak akkor kell szochót fizetni, ha a nyereményalap teljes egészében 2023. június 30-a utáni időszakra járó kamatokból képződik.

5. A kamatjövedelmet terhelő szochóra vonatkozik-e az adófizetési felső határ? 

Nem, a kamatjövedelem utáni szochót korlát nélkül meg kell fizetni.

6. Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a tartós befektetési számlán keletkezett kamatjövedelmeket?

Nem, a tartós befektetésből származó jövedelem az szja-rendszeren belül egy önálló jövedelemkategória, így a kamatjövedelem utáni szochofizetés nem merülhet fel.

7. Kell-e szochót fizetnie a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek a kamatjövedelme után?

Nem, a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyeknél nem merül fel szochofizetési kötelezettség, mivel a fizetési kötelezettségre az egyéb tőkejövedelmekre vonatkozó szochoszabályokat kell alkalmazni,melyek esetében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek mentesülnek a szochofizetés alól.

További részletek, jogszabályhelyek a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS