2023. március 15-től elérhetővé válnak a NAV által készített 2022. évi szja-bevallási tervezetek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adózók nyugodtan hátradőlhetnek anélkül, hogy bármit módosítanának a tervezeten. Az RSM Hungary szakértői összefoglalták, mire érdemes figyelni annak érdekében, hogy szja-bevallásunk hiánytalanul ki legyen töltve, és egyrészt elkerüljük az adókockázatot, másrészt minden jogszabály által biztosított adócsökkentési lehetőséggel éljünk.
A NAV a nyilvántartásaiban szereplő munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. Ezért a tervezet nem tartalmazza sem a külföldről, sem a magánszemélyektől származó bevételeket, így azzal az szja-bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie – kezdi friss bejegyzését Süli Szilvia, az RSM Hungary menedzsere.
1. Külföldről származó jövedelem
Annak megállapítására, hogy melyik országban kell adót fizetni a külföldi forrásból jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen),nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a másik ország jogszabályi előírásait, továbbá a Magyarország és a forrásország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni! Például a külföldről származó kamat-és árfolyamnyereség általában csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség.
Tapasztalataink alapján a legtöbb magánszemélynek az alábbi két esetben keletkezik külföldi forrásból származó jövedelem után szja-kötelezettsége Magyarországon:
a) Külföldi munkáltató számára végez munkát Magyarországról;
b) Külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával.
Mind a két esetben olyan bevételről van szó, amelyek kapcsán az adóhatóság az SZJA- bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik információval az egyes magánszemélyekről, azonban a későbbiekben a legtöbb esetben automatikusan információt szerez külföldről.
A munkaviszonyból származó jövedelem esetében a NAV az Európai Unión belülről kaphat automatikusan információt a DAC 1 alapján. Külföldi banknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról, pedig több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást automatikus információcsere keretében.
Ez utóbbi tekintetében a tavalyi év második felében nagyon sokan megtapasztalhatták, hogy a NAV támogató eljárás keretében el is kezdte „tömegesen” vizsgálni ezeket a bevételeket. Tavaly a 2018-ban keletkezett bevételeket vizsgálták, de várható, hogy a közeljövőben a további éveket is ellenőrizni fogják.
2. Ingatlanbérbeadás
Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) veszi bérbe és jogszabályi kötelezettségének eleget téve adatot is szolgáltat az adóhatóság felé, akkor a NAV által készített adóbevallási tervezet a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat (ideértve a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget is) tartalmazza.
Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki év közben 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott és a kifizető ennek alapján állapította meg az adóalapot, azonban az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódóan év közben jelentős költségei merültek fel, akkor az adóbevallásban érdemes lehet a tételes költségelszámolással megállapítani az adóalapot.
Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania az szja-bevallásban. Ha valakinek 2022-ben kizárólag ilyen bérbeadási tevékenységből származott bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.
3. Ingatlanértékesítés
Ha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja-bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból szja szempontból nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor az szja-bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel.
Egyéb esetben a magánszemély az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja-bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.
4. Ingóság értékesítése
Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – amennyiben az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos szja-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.
Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2022-ben, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Így ezután 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 89 százaléka.
Akinek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből („ETÜ”) származik nyeresége vagy vesztesége, ne feledkezzen meg az adókiegyenlítésről! Személyi jövedelemadót spórolhat vele!
Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az szja-bevallási tervezetben a jövedelem összegét feltűnteti a NAV. Az szja-bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban ebben az esetben is mindenképp ki kell kitölteni, ezt ugyanis a NAV nem készíti el automatikusan!
Ennek az a jelentősége, hogy az adóév és a következő két év tekintetében az ETÜ nyereségre jutó és az ETÜ veszteségre jutó adó beszámítható egymással szemben. Tegyük fel, hogy valakinek 2022-ben 2 millió forint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó vesztesége keletkezett.
Amennyiben megfelelően kitölti a bevallás adókiegyenlítésre vonatkozó részét, az erre jutó adó, azaz 300 000 forint beszámítható lesz a következő két évben, amennyiben hasonló ügyleteken a magánszemélynek nyeresége keletkezik. Így, ha 2023-ban 3 millió forint nyereség származik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, akkor nem 450 000 forint, hanem csak 150 000 forint szja-t kell megfizetni. Amennyiben a magánszemélynek külföldi befektetési szolgáltatón keresztül keletkezik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből jövedelme, akkor azt a NAV egyáltalán nem szerepelteti a bevallási tervezetben.
A kriptügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé. Kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, ha az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel.
Ha a 2022-ben realizált bevétel összege meghaladja a tárgyévi kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat, akkor ügyleti nyereséget kell megállapítani, amely után 15% szja-fizetési kötelezettség merül fel.
Kriptoügyletekre is vonatkoznak két éves adókiegyenlítési szabályok, ezért mindenképp érdemes a bevallástervezetet akkor is kiegészíteni, ha valakinek 2022-ben kriptoügyletekből vesztesége származott.
Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben például a családi, az első házasoknak, vagy a bizonyos betegségek estén járó a személyi adókedvezmény összegét a munkáltató év közben nem vette figyelembe, azt a magánszemély tudja az szja bevallásban érvényesíteni.
A 2022-es adóévben megszerzett jövedelmekkel kapcsolatban igénybe vehető kedvezményeket az alábbiak szerint foglaljuk össze.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
A négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak a kedvezményre jogosultságuk időszakában lehetőségük van az összevont adóalapjukat csökkenteni, ezáltal adómentességet szerezni. A kedvezmény igénybevételére az a négy, vagy több gyermeket nevelő, vér szerinti, vagy örökbefogadó anya jogosult, aki az általa nevelt gyermekekre tekintettel családi pótlékot igényelhet. Lényeges szempont, hogy nemcsak azok élhetnek a kedvezménnyel, akik jelenleg is nevelik négy vagy több gyereküket, de azok is, akiknek a családi pótlékra való jogosultsága korábban legalább 12 éven át fennált, továbbá azon személyi kör is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg, és az előzőek alapján figyelembe vehető gyermekek száma eléri a négy főt.
Mivel a kedvezmény tulajdonképpen szja-mentességet jelent, a további kedvezményeket a NÉTAK-os anya csak akkor tud érvényesíteni, ha az összevont adóalapba tartozó olyan adóköteles jövedelme is van (például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelem), amelyre a négy vagy több gyermekes kedvezmény nem vonatkozik.
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
A 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a bérjövedelmük, illetve több más jövedelemtípus (például megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után. A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető. Ha a magánszemély jogosultsága év közben megszűnik és a kedvezménykeretét nem tudta érvényesíteni maradéktalanul a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelmére, akkor nincs lehetősége arra, hogy a fennmaradó részt a többi hónapban megszerzett jövedelmére érvényesítse. A kedvezmény havi összege 2022-re vonatkozóan 433 700 forint, ami havi maximum 65 055 forinttal csökkentheti a fizetendő adót.
Amennyiben a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a kedvezmény adóalapot csökkentő összege 5 204 400 forint, ami adóban kifejezve 780 660 forintot jelent.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.
Személyi kedvezmény
A személyi kedvezményt adóalap-csökkentő tételként lehet igénybe venni. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-re tekintettel havi 66 700 forint. Amennyiben a jogosultság a teljes adóévben fennállt, akkor a teljes évre 800 400 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez adóban 120 060 forintot jelent.
A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni.
Első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményére az a házaspár jogosult, akinél legalább a házastárs egyik felének ez az első házassága. A kedvezmény a házasságkötés hónapját követő két évben érvényesíthető. A házastársak közösen is érvényesíthetik a kedvezményt (megosztva),de van mód arra is, hogy kizárólag az egyik fél vegye igénybe, ezzel 5000 forint adómegtakarítás érhető el havonta.
Családi kedvezmény
A családi kedvezményt az eltartott gyermekek számától függően lehet érvényesíteni.
Családi kedvezményre jogosult az a magánszemély, aki gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy.
A kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Az érvényesíthető bruttó családi adókedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:
A legtöbb magánszemély esetén elmondható, hogy ha a tervezet adataival egyetért, és nem kell azt kiegészítenie egyéb olyan adattal, amely az adókötelezettséget érinti, akkor a tervezet 2023. május 22-én automatikusan adóbevallássá válik.
Ez alól azonban kivételt képeznek az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók. Ők is felhasználhatják a NAV által készített bevallási tervezetet, ám a NAV által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő letelte után nem válik automatikusan adóbevallássá!
A bevallástervezet 2023. május 22-ig kétféleképpen módosítható:
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az adózónak nincsen további teendője akkor, ha egyetért a NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmával: az e-szja tervezet 2023. május 22-én érvényes bevallássá válik az adózó közreműködése nélkül is (kivéve őstermelők, adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén). Azonban gyakran előfordul, hogy a tervezet olyan kiegészítésekre szorul, amelyekhez az általános adózói ismeretek nem elegendőek, ezért a hiányok elkerülése érdekében érdemes adótanácsadóhoz fordulni. Különösen így van, ha valakinek külföldi forrásból származik jövedelme.
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.