Szigorodnak a munkaerőpiacra lépő külföldiek utáni szochokedvezmény szabályai

2023. 08. 30., 17:22

2023. augusztus 14-től azok a munkavállalók, akik harmadik állam állampolgárai, nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőnek, ezért a munkáltató utánuk már nem érvényesítheti a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezményt – tette közzé a NAV.

Harmadik állam az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam, vagyis ezen országok állampolgárai után nem jár a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény.

A harmadik állam állampolgárára tekintettel kiállított igazolás 2023. augusztus 14-e után már nem vehető figyelembe, de a kedvezmény még egész augusztusra érvényesíthető.

Főszabály szerint, ha a munkavállaló az érvényesítési időszak alatt munkahelyet vált, az új kifizető az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, akkor is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. A harmadik állam állampolgára után augusztusra a kedvezményt az új kifizető is érvényesítheti, akkor is, ha a munkáltatóváltás 2023. augusztus 14-én vagy azután történt.

A munkáltató (ideérve az új kifizetőt is) szeptemberre már nem érvényesíthet kedvezményt harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után, a korábban kiállított igazolás alapján sem. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS