Százmillió forintnyi készpénzből lett osztalékelőleg

2023. 05. 22., 16:22

A NAV munkatársai nemrégiben egy olyan vállalkozásnál kopogtattak, amely évi 80 millió forintos árbevétele mellett 2022 végére már 100 millió forintot meghaladó, évek alatt felhalmozott készpénzt tartott házipénztárában.

A revizorok előre jelezték egy vállalkozásnak, hogy a székhelyén ellenőriznek majd. A helyszínen rovancsot tartottak, megszámolták a vállalkozás készpénzét és kevesebb, mint egymillió forintot találtak. Ezt követően bekérték a vállalkozástól a különbözet elszámolására vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat.

Az ügyvezető már sejthette, hogy mire lesznek kíváncsiak az ellenőrök, és egy taggyűlési határozatot mutatott be, amely a 2022-es adóévre várható adózott eredmény és a korábbi évek eredménytartaléka terhére 100,5 millió forint osztalékelőleg kifizetéséről rendelkezett. Az összeget tíz nappal a helyszíni ellenőrzés előtt fizették ki, levonva a 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-előleget is. Ezt a cég az ellenőrzést követő havi bevallásában szerepeltette és a 15 millió 75 ezer forint adókötelezettségét is befizette. A vállalkozás tehát úgy döntött, hogy a házipénztárban kimutatott, eddig nem adózó készpénz összegét szabályszerűen leadózza.

A NAV a bevallások és a közzétett éves beszámolók adatai alapján figyelemmel kíséri mind a házipénztárakban kimutatott, mind az osztalékelőlegként, vagy kölcsönként kifizetett pénzösszegek sorsát és a kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését is. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS