Számos adókötelezettség változik a minimálbér emelkedése miatt

2023. 11. 23., 14:10

A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott – munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint.

2023. novemberében a minimálbér 232  000 forint, a garantált bérminimum összege 296 400 forint. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése az egyes adókötelezettségeknél az alábbi következményekkel jár.

Személyi jövedelemadó

Az Szja tv. minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét határozza meg. Kivételt jelentenek az Szja tv. költségelszámolásra vonatkozó azon rendelkezései, ahol a mindenkori minimálbér alkalmazandó.

Az Szja tv. meghatározza az éves minimálbér fogalmát is. Ez alatt a 2023 első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (232 000 forint) havi összegének tizenkétszerese értendő (2023-ban 2 784 000 forint).

E rendelkezések alapján a minimálbér alapulvételével meghatározandó értékhatárok az alábbiak:
– a személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
– a mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban
   az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint,
   az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és
   az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
– az átalányadózó egyéni vállalkozóknál 2023-ban
   az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint,
   1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes,
– a kifizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
– a szakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat,
– a kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
– a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.

Szociális hozzájárulási adó

A Szocho tv. minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban.

Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.

Például annak az egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói szja szabályai szerint fizet szochót, az adóalapja a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 2023 decemberében az adó alapját a 266 800 forint vagy a 326 000 forint 112,5 százaléka jelenti. A havi minimum szocho 39 020 forint (266 800*1,125*0,13), garantált bérminimum esetében: 47 678 forint (326 000*1,125*0,13).

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj.[6] szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege.

A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher
– a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
– alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
– filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:
– 1300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3700 forint,
– 2700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás[8] fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás éves mértéke személyenként 9*232 000=2 088 000 forint.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Az ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszonyokból származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér – 232 000 forint – tizenkétszeresét.

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 14., 13:25
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS